A megálmodott kert – avagy két jogász, egy (dupla)telek 12. rész: a fűszerspirál

A korábbi részekben már sok szó esett a permakultúráról. Most is ide kanyarodunk vissza, mégpedig az egyik legkisebb, könnyen megvalósítható formájához: a fűszerspirálról lesz szó.

Aki még nem hallott róla: nem egy fincsi, fogyasztható spirál a téma, amit levesbe teszünk, hanem egy speciális élőhely, ahol a legtöbb fűszer nem csak jól érzi magát, de pozitív hatással van egymásra és a környező élőlényekre is. Na és persze finom fűszereket biztosít folyamatosan a konyha számára.

Sokan tudjuk, hogy mekkora különbség van mondjuk a snidling és a rozmaring környezeti igénye között. Az előbbi hűvösebb, nedves, árnyékos helyet kedvel, utóbbi pedig meleget, napot és kevés nedvességet. A fűszerspirál lényege pedig a változatosság.

A fenti képet látva aligha kell túl sokat magyarázni: a fokozatosan emelkedő spirál természetesen hozza létre a nedves (lent) és száraz talajt (fent), valamint a szükséges átmenetet, hiszen a gravitáció miatt a nedvesség – akár természetes eső, akár locsolóvíz – lefelé szivárog. A dombszerű forma pedig kicsiben hozza létre a napos déli, árnyékos északi oldalt. Ebből már következik, hogy fontos a tájolás; ezúttal azonban nem a spirál tájolása, hanem az azon elhelyezett növényeké.  Persze valamennyire azért a fűszerspirál elhelyezésére is ügyelni kell: nyilván ne legyen a nap nagy részében árnyékban, és feltétlenül legyen közel a konyhához. Nálunk pár lépésre van a konyha pergolára nyíló ajtajától, a pergola déli szélén, ahol a szőlő még éppen csak egy kicsit árnyékolja az északi karéját.

Bár nem elengedhetetlenül szükséges, szerintünk hasznos egy kis miniatűr tavacska a spirál legelejéhez. Egyrészt folyamatos nedvességet biztosít a snidlingnek és egyéb vízigényes fűszereknek, másrészt hamar elfoglalják a hálás állatok. Nálunk azonnal beköltözött két béka, ezért a szúnyogoktól nem kellett tartanunk. Sok állat használja itatónak is, ahol nincs más állandó vízforrás. (Nálunk a nagy tó mellett ez a szerepe mellékes.)

A fűszerspirál elkészítése nem bonyolult, ellenben remek csapatépítő program lehet. Csapat hiányában egyedül sem nehéz, bár kétségtelenül hosszabb és unalmasabb tevékenység.

A megfelelő hely kiválasztását követően a terveknek megfelelő méretben előkészítjük a talajt. A mi esetünkben a munkagépek által letaposott kopár föld előkészítettnek minősíttetett. Puhább talaj esetén némi kavicsalap célszerű lehet, sűrűbb növényzet esetén pedig a geotextil bizonyul hasznosnak.

Két bot és némi kötél segítségével könnyen szabályos kört rajzolhatunk, majd a tervezett csavarodást rajzoljuk be. A spirál a legvégén (azaz a kör közepénél) a saját farkába harap, egy kis kört hozva létre. Értelemszerűen minél több “szintet” szeretnénk, annál több csavar kell, és annál nagyobb alapterület. A mi spirálunk kettőt csavarodik, az alapja egy 110 cm sugarú kör, az egyes sávok pedig nettó (azaz a téglákat nem számolva, csak a földdel kitöltött rész) kb. 30 cm szélesek.

A következő lépés a spirál vázának elkészítése. A legegyszerűbb téglából – kisméretű bontott téglát elérhető áron szerezhetünk -, ami remekül néz ki. Habarcs teljesen felesleges, legalábbis ebben a méretben. Terméskőből is építkezhetünk, ez azonban lényegesen nehezebb a szabálytalan kövek miatt. Itt vagy haladó kőfaragói ismeretek vagy némi kötőanyag előnyt jelent. Feketeöves betonozók akár betonba is önthetik, de magas karbonlábnyoma miatt ez kevésbé ajánlott. (Tulajdonképpen csak a fantáziánk szabhat határt a felhasznált anyagoknak, de ha lehet, ne használt autóakkumulátorokból legyen.)

Miután egy sor téglát (követ, tuskót stb.) leraktunk, jöhet a következő sor (átkötéssel), de minden új sor néhány téglányival később kezdődik, így jön létre az emelkedő spirál.  Amennyiben ez a “néhány téglányi” egy-két téglát jelent, akkor a spirál magasabb lesz, ha három-négy téglányit, akkor alacsonyabb. Mi a következő tudományos(!) módszerrel határoztuk meg a spirál magasságát: amennyi téglánk volt. Így 60 cm (másként kifejezve: 9 téglányi) magas lett, és a tapasztalatok szerint ez tökéletes. Persze ez nem jelenti azt, hogy más meredekség nem lett volna jó, vagy akár még jobb, de nekünk ilyen van, nyugodtan lemásolható.

Ha kész a spirál váza, jöhet a föld. Elvileg az alsó szintekre jó minőségű fekete föld, a legtetejére sovány föld illik, a magasabb szintek alá a jobb vízelvezetés miatt kavics, de nem kell ezt túlspirázni. Tölteléknek jó a rossz föld is (építkezés, tereprendezés után mindenhol akad ilyen), a növények alá pedig jó föld a jó.

Amennyiben szeretnénk öntözőt beépíteni, azt még a fűszerek ültetése előtt tegyük meg. Olyan megoldásról olvastunk, hogy a spirál közepén vezessünk fel öntözőcsövet, az ott fakadó víz pedig a gravitáció miatt az egész spirált öntözi. Elképzelhető, hogy működik, de nem ezt a megoldást választottuk. (Ha valaki mégis így csinálná, akkor még az építés megkezdése, a téglák lerakása előtt be kell vezesse a csövet!). Mi a fűszerspirál mellett található veteményesből vezettük tovább a csepegtetőcsövet: egyszerűen a legaljáról feltekeredik a belső íven a legtetejéig. Tekintettel arra, hogy a csepegtetőcsövet vízszintes használatra tervezték, nem volt evidens, hogy működni fog, de működik. Sőt, mivel a gravitáció ellene dolgozik, még azt a célt is elértük, bármilyen szabályozás nélkül, hogy a spirál magasabb régióiba kevesebb víz jut, mint a lentebbiekre, a fűszerek legnagyobb megelégedésére. És nem öntözzük teljesen feleslegesen a spirál belsejét. Lehet persze, hogy egy meredekebb fűszerspirál esetén nem működne ilyen jól, erre is figyelni kell.

Ha minden kész, jöhetnek a növények. Mi a következő sorrendben ültettük őket (lentről felfelé): metélőhagyma, metélőfokhagyma, metélőpetrezselyem, menta, bazsalikom, citromfű, borsika, majoránna, csili, oregánó, lestyán, tárkony, izsóp, kakukkfű, zsálya, rozmaring.

Nekünk a fűszerspirál olyannyira „berobbant” már a megépítés évében (2022), hogy nem csupán saját fogyasztásra tudtunk szüretelni és szárítva eltenni, de még ajándékba is jutott.

 

1. rész: telekvásárlás
2. rész: tervezés
3. rész: Napsugár-tó
4. rész: Napsugár-tó kiszámítása
5. rész: to fólia or not to fólia
6. rész: a tó élővilága
7. rész: Kerttervezés a permakultúra elvei mentén
8. rész: Mit ültessünk? 
9. rész: Mit ültessünk?  (folytatás 1.)
10. rész: Mit ültessünk? (folytatás 2.)
11. rész: Mit ültessünk? (folytatás 3.)
12. rész: Fűszerspirál
13. rész: Veteményes

Gerzsenyi Gabriella | Író, őstermelő, jogász, (ex-)eurokrata. Öt évet dolgozott a Környezetvédelmi Minisztériumban, majd tizenhat évet az EU Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságán. Jelenleg Szigetmonostoron él, egy férjet, két kamasz gyermeket, két kiskutyát, kefírgombát, kovászt és számtalan haszonnövényt nevel, változó sikerrel. Két kötete jelent meg eddig (2021: ‘Brüsszel után szabadon’ és 2023: ‘Három lábbal a földön’), szépprózáit 2021 végétől folyamatosan közlik print és online folyóiratok, antológiák.