A megálmodott kert – avagy két jogász, egy (dupla)telek 4.rész: Napsugár-tó kiszámítása

Egy EU tisztviselő, jogász házaspár útja a brüsszeli irodából a szigetmonostori kerti gazdálkodásig.

Azt terveztem, hogy ebben a részben a napsugár-tó kivitelezésének folyamatáról és az elkészült tó „utóéletéről” írok. Igen ám, de a férjem résen volt. Nem hagyta amolyan „slendriánul” elintézni a dolgot, és nem átallott leírni a tó elhelyezkedésének kiszámítását. A napsugár-tó áldásos hatásai ugyanis majd’ minden permakultúrás könyvben megjelennek, de azon kívül, hogy értelemszerűen a háztól délre legyen, a pontos elhelyezés szabályait senki nem írta meg.

Ez abból a szempontból érthető, hogy a ház földrajzi elhelyezkedése nagyban befolyásolja, azonban némi segédletet mégis nyújthatnának a szakirodalomban. Miután ez nem volt meg, saját magunknak kellett mindent kiókumlálni, és hogy ezt ne kelljen mindenkinek megtenni, álljon itt egy kis fejtágító:

A nap pályája nem azonos az év különböző napjain. A téli napforduló idején a legalacsonyabb (ekkor a delelő napot nem a fejünk felett kell keresni, hanem éppen csak egy kicsit felpillantva), a nyári idején a legmagasabb (ha nincs is szó szerint a fejünk felett, azért nem sok hiányzik – ténylegesen felettünk, azaz 90 fokban csak a trópusokon van).

A nap rásüt a tóra, és a sugarai visszatükröződnek, mégpedig a beeséssel azonos szögben. A célunk az, hogy nyáron, amikor amúgy is melegünk van, ez a visszavert extra napfény ne érje a házunkat, télen viszont, amikor minden kis árva foton energiája jól jön, igenis hasznosuljon. Szerencsére, amikor magasan van a nap, akkor az azonos szögben visszavert fény éppen „elmegy” még a ház előtt (felett), ha a tó nincs túl közel, télen pedig az alacsony szögben visszaverődő fény a házra vetül, ha a tó nincs túl távol.

Ennyit az elvekről, a tökéletes elhelyezés tehát a se túl közel (mert akkor nyáron megfövünk), se túl messze (mert akkor meg télen vacogunk). A szakkönyvek itt fejezik be a segítséget (ha egyáltalán eljutnak idáig).

De mennyi a „túl”? Na, ezt kellett számolgatni. Ehhez szükséges az adott földrajzi szélességhez tartozó nappálya-diagram. Mivel a telkünk Budapesthez közel helyezkedik el, mi használhattuk a budapesti diagramokat, ami elérhető az interneten, pl itt. A diagramról leolvasható, hogy mi a nyári legmagasabb pálya (délben olyan 67 fok körül), és mekkora a téli legalacsonyabb (alig 22 fok). Saját ábrámon alfa , illetve béta jelöléssel. Tudjuk „m”, azaz a ház magasságát, tudjuk a visszavert napsugár szögét (leolvassuk a diagramról), szükségünk van „x”-re, azaz a tó minimum távolságára (nyáron) és maximum távolságára (télen). Ezt kiszámolni  általános iskolás matektudással is gyerekjáték (Pitagorász a barátunk). Persze felesleges a gyökvonás fáradalmaitól szenvedni, rengeteg internetes segédlet elérhető.

Akkor megvagyunk? Hát, nem. Persze, először én is azt hittem, de aztán aludtam rá egyet. Ez még csak a kezdet. A tó közelebbi partja megvan (hittem én), de kell a legtávolabbi is. Ezt persze ugyanezen elven kiszámoljuk, itt a nyár nem érdekes, hiszen ha a közelebbi részről már a ház fölé tükröződik a napfény, akkor minden ennél távolabbi részről szintén. De egy bizonyos távolság után már télen is a ház fölé jut, tehát „napsugár-tóilag” kárba vész.

Akkor megvagyunk? Nem, nem. Minden, amit számoltunk, rossz. Illetve nem rossz, csak nem igazán ez kell. Hiszen az év nem két napból áll. Hiába számoltuk ki, hogy június 22-én (nyári napforduló) délben nem süt a nap a házra, júliusban, augusztusban még melegebb van, bár a nap már alacsonyabban jár. Tehát nem a napforduló a fontos nap. De akkor melyik?

Sőt, nem csak a déli nap számít, 11 és 13 óra között még lényegében délről süt, de már alacsonyabbról. Én, minden szempontot figyelembe véve, majd határozottan a hasamra ütve, önhatalmúlag nyárra 47 fokot állapítottam meg, télre pedig 19 fokot. Így végre meghatároztuk „x”-et. Kezdhetik kiásni a tavat.

De… aludtam rá még egyet, és nem, ne ássanak még. Hiszen a házat kiemeltük a telekből, egy jó fél méterrel magasabban lesz, mint a víztükör. De eddigre már hatalmas rutinom lett a számítgatásban, és végre megvannak a bűvös számok: minimum 3 méter, maximum 8,7 méter.

De mi van, ha hullámzik a tó???

1. rész: telekvásárlás
2. rész: tervezés
3. rész: Napsugár-tó
4. rész: Napsugár-tó kiszámítása
5. rész: to fólia or not to fólia
6. rész: a tó élővilága
7. rész: Kerttervezés a permakultúra elvei mentén
8. rész: Mit ültessünk? 
9. rész: Mit ültessünk?  (folytatás 1.)
10. rész: Mit ültessünk? (folytatás 2.)
11. rész: Mit ültessünk? (folytatás 3.)
12. rész: Fűszerspirál
13. rész: Veteményes

Gerzsenyi Gabriella | Pályakezdő író, őstermelő, jogász, (ex-)eurokrata. Öt évet dolgozott a Környezetvédelmi Minisztériumban, majd tizenhat évet az EU Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságán. Jelenleg Szigetmonostoron él, egy férjet, két kamasz gyermeket, két kiskutyát, kefírgombát, kovászt és számtalan haszonnövényt nevel, változó sikerrel. Két kötete jelent meg eddig (2021: ‘Brüsszel után szabadon’ és 2023: ‘Három lábbal a földön’), szépprózáit 2021 végétől folyamatosan közlik print és online folyóiratok, antológiák.