11 érdekes tény az Egyenlítőről és környékéről

Az Egyenlítőről mindenki hallott, és elég sok dolog kering róla a köztudatban. Ám ha jobban megvizsgáljuk ezeket az ismereteket, gyakorta kiderül, bizony igencsak pontatlanok.

Tudtad, hogy az Egyenlítő egy szakaszán még nyáron is síelhetsz? Vagy azt, hogy kisebb a súlyod az Egyenlítő mentén? Vagy azt, hogy az Egyenlítő vonala tényleg látható?

Ha kíváncsi vagy a válaszokra, és még nyolc érdekes tényre az Egyenlítőről, ez a cikk neked való.

Mi az Egyenlítő, hol található?

Az Egyenlítő egy szélesség nélküli, képzeletbeli vonalként osztja ketté a Föld felszínét északi és déli félgömbre – vagy féltekére, ha úgy tetszik (bár a Föld nem igazán hasonlít tekegolyóra).

Mivel az Egyenlítő mindenütt egyenlő távolságra van a földrajzi pólusoktól, és a Föld tengelyére merőleges síkban fekszik, ezért a leghosszabb a bolygónk öt fő szélességi köre közül.

Az Egyenlítő képezi a Föld felszínén azt a képzeletbeli referenciavonalat, amelytől a földrajzi szélességet számítják; más szóval ez a 0°-os szélességi kör.

Az asztrológusok az égbolton is azonosítottak egy képzeletbeli kört, amelyet úgy kapunk, hogy a földi egyenlítőt az éjszakai égboltra vetítjük. Ezt nevezik égi egyenlítőnek.

Mekkora az Egyenlítő hossza? 

Az Egyenlítő nagyjából 40 075 km, azaz kb. 25 000 mérföld hosszú. 1984-ben a WSG84-ben pontosították a Föld kerületét: e szerint az Egyenlítő 40 075,017 km hosszú – míg ha az Egyenlítőre merőlegesen, a sarkokon keresztül mérjük a bolygó kerületét, valamivel kisebb értéket, 40 007,863 km-t kapunk. A Föld ugyanis nem tökéletes gömb, hanem a sarkoknál kissé lapított, azaz geoid alakú.

A WGS a World Geodetic System, azaz Geodéziai Világrendszer rövidítése, a WGS 84 ennek az 1984-es kiadása. Az Egyesült Államok Nemzeti Földrajzi Hírszerző Ügynöksége (National Geospatial-Intelligence Agency) hozta létre. Valószínűleg kevesen hallottak róla, de a WGS 84-et használja a GPS rendszere is referencia-koordinátarendszerként.

Melyek az Egyenlítő országai, hányon fut keresztül?

Az Egyenlítő 11 ország területén (meg három óceánon) halad keresztül. Ez a 11 ország:

• Indonézia,
• Gabon,
• São Tomé és Príncipe,
• Kongói Köztársaság,
• Kongói Demokratikus Köztársaság,
• Uganda,
• Kenya,
• Szomália,
• Ecuador,
• Kolumbia,
• Brazília.

Tényleg itt van a legmelegebb a Földön?

Az Egyenlítő vidékén nagyon magas az átlaghőmérséklet, de van egyetlen pont az Egyenlítőn, ahol havat találunk.

Az Egyenlítő legmagasabb pontja ugyanis eléri a 4690 métert. Ez az ecuadori Volcán Cayambe déli lejtőin található, így elméletileg az Egyenlítőn is lehet síelni.

Igaz, hogy itt gyorsabban forog a Föld?

Igen. Míg az Egyenlítőnél 1670 km/h a forgási sebesség, ez a sarkok közelében csupán 0,00008 km/h.

Ez egyszerű fizika: mivel egy képzeletbeli tengely körül forog a Föld, így ha minden részénél egyforma sebességgel forogna, akkor már nem volna Föld, mert azonnal szétrobbanna Halálcsillag nélkül is.

Könnyebbek vagyunk az Egyenlítőn?

Kevesebbet nyomsz bizony! A Föld az Egyenlítőnél kifelé domborodik egy kicsit a bolygó forgása miatt, így aki az Egyenlítő vonalán áll, az kicsit messzebb van a Föld tömegközéppontjától, mint az, aki a sarokpontokon állna.

A különbség mindazonáltal elhanyagolható, kisebb, mint fél százalék. A fogyáshoz nem elegendő az Egyenlítő mellé költözni. Sajnos.

Hatással van az Egyenlítő az egyensúlyérzékre? 

Két mítosz is terjeng az Egyenlítő és az egyensúly kapcsán – mindkettőt megcáfolta például ez a csapat.

Az első mítosz, hogy nem tudsz csukott szemmel végighaladni az Egyenlítő képzeletbeli vonalán az egyensúlyod elvesztése nélkül – sokan ezt máshol se tudják megtenni, egy átbulizott éjszaka után meg páran még a padlóba is kapaszkodnak, le ne essenek róla.

A második mítosz, hogy csak az Egyenlítő vonalán tudsz egy tojást kiegyensúlyozni egy szögön. Valójában ez egyformán nehéz mindenütt a világon.

Merre folyik le a víz az Egyenlítőnél?

A csavaros válasz az, hogy a talaj irányában folyik, de ez aligha kielégítő válasz, és még egy lágyszívű földrajztanár is legfeljebb kettessel jutalmazná.

Az is közkeletű ismeret, hogy a kádak, mosdók, egyebek lefolyójában az északi földgömbön balról jobbra (az óramutató járása szerint), a délin jobbról balra (tehát az óramutató járásával ellentételesen) kavarogva folyik le a víz. Csakhogy ez is tévhit.

A közkeletű tévedést két dolog okozza

Az első, hogy az emberek azt hiszik, a Föld forgása által előidézett Coriolis-erő képes befolyásolni a víz lefolyását a mosogatóban, fürdőkádban vagy WC-csészében.

A másik pedig azon élelmes vállalkozóktól ered, akik a fenti tévhitre alapozva az Egyenlítő környékén némi anyagi hozzájárulásért bemutatják, hogy másként folyik le a víz az Egyenlítőtől északra, mint délre.

A valóság az, hogy a víz „örvénylésének” irányát több tényező határozza meg, például a mosdótál alakja, a víz mozgása a dugó eltávolítása előtt stb. Az egyenlítőnek egyáltalán nincs hatása rá – legfeljebb az emberek fejében.

Amúgy ha a földrajztanár beírná azt a kettest, bátran elmondhatod neki ezt a választ, mert lám, mégis igazad volt.

Milyen kísértekkel mutatják be a különbséget az Egyenlítő északi és déli oldalán?

A már említett lefolyós trükkön és tojásegyensúlyozó mutatványon kívül akad egy olyan gyakorlati kísérlet, ami bizonyítja, hogy egyébként tényleg komoly eltérés akad az Egyenlítő és a bolygó többi része között.

A már említett súlykülönbség mögötti gyengébb gravitációs erő tényleg nem elegendő a fogyáshoz (csak meg kell venni azt a kondibérletet), de a szokásos 9.8 m/s² itt „csupán” 9.78 m/s², ami igenis számít akkor, ha rakétát akarsz fellőni az űrbe.

Jól hangzik? Persze, csak nem ez a helyes válasz! Sztorialapnak jó egy buliba, de a tényleges válasz az inercia rendszerben rejlik.

Mivel az Egyenlítő térségében közel 1670 km/h sebességgel forog a Föld, a kilőtt rakétának is ennyivel több lesz a sebessége. Ezáltal a világűr elérése is jóval kevesebb üzemanyagot igényel egy egyenlítő-közeli start esetén, például az ESA Francia Guyana-i Kourou-beli űrkikötőjéből.

Miért kiemelkedően fontos a biodiverzitás szempontjából ez a terület? 

Az aligha lep meg bárkit is, hogy az Egyenlítő mentén sokkal nagyobb a biodiverzitás, mint mondjuk a sarkkörön túl – azt talán kevesebben tudják, hogy itt a legnagyobb biodiverzitás, vagyis a földi élet e képzeletbeli felezővonal mentén a legsokszínűbb.

De mi lehet ennek az oka? Erin Saupe, az oxfordi földtudományok docensének a Nature Ecology and Evolution folyóiratban publikált tanulmánya szerint a trópusok magasabb biodiverzitását a nagyobb fajképződés (az evolúció során új fajok kialakulása) okozta. Ezt a folyamatot viszont inkább a csapadék térbeli és időbeli változása, nem pedig a hőmérséklet változása irányítja.

Ezek a csapadékváltozások olyan környezeti változásokhoz járulnak hozzá, amelyek elszigetelhetik az élőlények populációit, ami végül evolúciós eltérésekhez és fajkialakuláshoz vezet.

Hányan élnek az Egyenlítőtől délre illetve északra? 

Az állatvilág szempontjából kifejezetten változatosnak és nagy létszámúnak tekinthető a térség, de mi a helyzet az emberekkel? Ha azt gondolod, hogy emberből is sok akad itt, jól sejted.

Persze, az Egyenlítőtől délre és északra él az összes ember, így ez eléggé megúszós válasz volna. Ha viszont csak azokat az országokat vesszük, amelyeken keresztülhalad, akkor az Egyenlítő tizenegy országa közül igazán kiemelkedő népességgel három bír:

1. Indonézia 276,3 millió lakossal,
2. Brazília 214 millió fővel,
3. Kongói Demokratikus Köztársaság 92,4 millió lakossal.

Vagyis csak ebbben a három országban annyian élnek, mint az egész EU-ban, azonban egy 2021-es statisztika szerint a tizenegy országban összesen 778,5 millió ember él!

Tényleg nincs árnyékod az Egyenlítőn állva? És itt a leghosszabbak a nappalok?

Fizikai értelemben véve akkor keletkezik árnyékod, ha egy erős fényforrás elé állsz, és részben kitakarod a fény útját. Tehát, hivatalosan, van árnyékod. Ámde!

Ha nem szeretsz a házibulikon a konyhában kuksolni, akkor nyugodtan mondhatod, hogy amennyiben pontosan az Egyenlítőn állsz a tavaszi vagy őszi napéjegyenlőség idején pont délben, és háromszor azt kiáltod, hogy „Jack Sparrow a kalózkirály”, akkor nem fog látszani az árnyékod!

Persze, a Jack Sparrow-s rész elhagyható, de akkor elég uncsi lesz a kísérlet. Ha már ennyi energiát fektetsz bele, csinálhatod igazán extravagánsan is. Mert ilyenkor tényleg nem látszik az árnyékod, ugyanis a Nap pontosan a fejed felett lesz.

Hat perccel több napfény

A napok hosszáról szóló hír is igaz. A tapasztalat azt mutatja, hogy az év egésze során minden nap majdnem pontosan egy 12 órás nappalra és egy 12 órás éjszakára osztható. A napfényes órák hossza az év során mindössze 2 percet változik, 12 óra 6 perc és 12 óra 8 perc között mozog.

Igaz, hogy fokozottabban érintik a betegségek az Egyenlítő környékét?

A válasz igaz, csak itt is akad pár csavar a történetben. A válasz egyébként egyszerű: azért van több betegség, mert rendkívül magas a biodiverzitás és a kórokozóknak és élősködőknek kifejezetten kedvező a klíma az Egyenlítő térségében.

Ám a klímaváltozás miatt ez az „Egyenlítő menti térség” mindinkább kitolódik észak és dél felé. Egy kutatóegyetem tanulmánya összefüggésbe hozta a globális felmelegedést a fertőző betegségek terjedésével az Egyenlítőtől a bolygó mérsékelt égövi régiói felé.

A moszkitók például több ember haláláért felelősek, mint a farkasok, cápák, mérges kígyók, pókok és politikusok együtt. Évente több mint hétszázezer ember leli halálát a csípésüket követően.

Az Egyenlítő mentén később jelenik meg a sclerosis multiplex

Viszont akad egy bizonyos súlyos és akut betegség, amelynél annál jobb a páciensek helyzete, minél közelebb élnek az Egyenlítőhöz: ez pedig a sclerosis multiplex.

A jelenleg csak kezelhető, de nem gyógyítható betegség esetében egy orvosi kutatás azt találta, hogy az AAO (Age At Onset, azaz életkor a betegség kezdetekor) akár két évvel későbbi is lehet az Egyenlítő mentén élő, európai gyökerekkel bíró emberek körében, mint akik jóval északabbra élnek. Mindenesetre az Egyenlítő pont az a hely, ahol Thanos elégedetten élne: a világ pontosan két fél gömbre oszlik, (majdnem) pontosan 12 órás nappalokkal és éjszakákkal. Igaz, a moszkitók ellen az se segítene, ha naphosszat csettintgetne.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, szövegíró. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.