Tartalom
- 1 Mi az a vegán bőr?
- 2 Hogyan állítják elő a vegán bőrt?
- 3 Mennyire számít fenntarthatónak a vegán bőr?
- 4 Mennyi az élettartama a vegán bőrnek?
- 5 Mennyi idő alatt bomlik le a vegán bőr?
- 6 Mennyibe kerül a vegán bőr a műbőrhöz és a valódi bőrhöz képest?
- 7 Miért fontos környezetterhelési szempontból, hogy legyen alternatívája a bőrnek?
- 8 Hogyan állítják elő a bőrt?
- 9 Hogyan állítják elő a műbőrt?
- 10 Mennyi az élettartama a bőrnek és a műbőrnek, mennyi idő alatt bomlanak le?
- 11 Miért érdemes vegán bőrt választani a bőr vagy a műbőr helyett?
- 12 Léteznek-e egyéb alternatívák?
A ruházkodás, a textilipar, a kiegészítők és használati tárgyak esetében egyre erőteljesebben képviselik a gyártó cégek a fenntartható gazdaság alapelveit és módszereit. A felhasználók körében azonban még sok új alapanyag nem ismert, és nem tudják, mikor melyiket válasszák. Cikkünkben bemutatjuk a bőr, a műbőr és a vegán bőr előnyeit és hátrányait, és azt, hogy mire érdemes figyelni, ha környezetvédelmi, illetve vegán szempontok szerint szeretnél vásárolni.
Mi az a vegán bőr?
A vegán bőrből készült termékek gyűjtőfogalma olyan termékeket jelöl, melyeket a fenntartható gazdálkodást szem előtt tartva fejlesztettek ki. A cél, hogy ne kelljen haszonállatokat leölni az alapanyag előállítása miatt. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden vegán bőr mentes a műanyagtól vagy természetes anyagból készül! A vegán kifejezéssel azt a célcsoportot akarják elérni, akik a vegán életmódjuk miatt nem vesznek bőrből készült termékeket. Ide sorolhatjuk azokat a termékeket, amelyek műanyagot is tartalmazó textilbőrből készülnek, illetve az olyan alternatív módszereket, amelyek a gyártási folyamat alatt minimális műanyagot használnak. Sajnos addig még egyetlen cég sem jutott el oda, hogy száz százalékban kizárja a műanyagot a folyamatból, de még így is sokkal kisebb lesz az ökológiai lábnyom, mint abban az esetben, ha ténylegesen klasszikus bőrt vagy műbőrt állítana elő a cég.
A szűkebb értelemben vett vegán bőr azt jelenti, hogy növényi alapú műbőr, ami szinte 100 százalékig természetes összetevőket tartalmaz. Ezeknél, a kizárólag növényekből készülő vegán bőrök kifejlesztésénél nem használnak semmilyen vegyi anyagot az előállítás során. Ilyen a teljes mértékben lebomló mezőgazdasági hulladékból készített Mirum, a rugalmasságáról ismert kaktuszbőr, illetve a MuSkin (pontosabban ez maga a ruhamárka), ami a szubtrópusi erdők fáin élősködő gombákból előállított gombabőr. Bőrhatású anyagokat ananászból és almából is tudnak gyártani, ám annak ellenére, hogy olcsóbb az előállítása és az ára is, mint az állati eredetű bőröknek, még mindig nem képviselteti magát hangsúlyosan a piacon. Mindezt összegezve a vegán bőr 2 fő célcsoportja a környezettudatos gondolkodású, és a vegán vásárló, hiszen tudatos öltözködéssel sokat tehetünk a Föld jövőjéért.
Hogyan állítják elő a vegán bőrt?
A vegán bőr előállítása során a növényi rostokat polimerekkel illesztik össze.
Mennyire számít fenntarthatónak a vegán bőr?
Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, ahogy az élettartamot, a lebomlást és a fenntarthatóságot is nehéz általánosan meghatározni. Inkább csak azt lehet megmondani, hogy fenntarthatóság szempontjából vitathatatlanul előnyt élvez a műbőrrel szemben, akkor is, ha tartalmaz polimer anyagokat. A növényi alapú vegán műbőr jelenleg nem jelent egyet azzal, hogy teljesen fenntartható megoldás lenne. Manapság talán a leghíresebb vegán bőr a Pinatex, aminek két változata például 10 és 30% poliuretánt és 46-72% ananászrostot tartalmaz. A másik híres alapanyag, a Desserto is csak részben lebomló.
Mennyi az élettartama a vegán bőrnek?
Tartóssága a bőr és a műbőr között helyezkedik el. Mivel nem különböző rétegekből áll össze, hanem alapvetően egyféle növényi anyagból, nem kopik úgy, mint a műbőr, és nem lesznek rajta olyan csúnya repedések és leválások sem. A műanyagot nem egy masszív alkotóelemként, rétegben tartalmazza, hanem anyagába beépítve.
Mennyi idő alatt bomlik le a vegán bőr?
A vegán bőr gyorsabban bomlik, mint a műbőr: általános adataink nincsenek róla, hiszen ez azon is múlik, hogy pontosan mekkora a műanyagtartalma, és milyen technológiával állítják elő.
Fontos tudni, hogy ha a növényi rostok és a polimerek összeboronálása kémiai úton történő összeolvasztást jelent, akkor az anyag már nem lesz fenntartható bőr, mindegy miből készült, ugyanis egyáltalán nem bomlik le. Vásárlásnál ezért érdemes részletesen tájékozódni, hogy mi milyen eljárással készült, és milyen százalékban tartalmazza a növényi rostokat.
Mint látható, a fenntartható bőr címkét vagy a vegán bőr címkét sokkal több termék megkaphatja, nem csak azok, amelyekkel valóban megóvjuk a környezetünket.
Mennyibe kerül a vegán bőr a műbőrhöz és a valódi bőrhöz képest?
A vegán bőr ára valahol a klasszikus és a műbőr között helyezkedik el, de itt is sokat számítanak az adott termék összetevői és minősége.
Miért fontos környezetterhelési szempontból, hogy legyen alternatívája a bőrnek?
A bőr állati eredetű termék, tehát előállításához olyan, állati eredetű alapanyagra van szükség, amihez a húsiparban keletkezett melléktermékként vagy a kifejezetten bőréért tenyésztett állatokból nyer a gyártó. Azon túl, hogy etikailag megkérdőjelezhető az állatok ilyen jellegű tenyésztése, a tartásukkal járó szükségletek súlyosan káros hatásúak a környezetre.
Az esőerdők közel 70%-át irtotta már ki az emberiség, hogy legelőket hozzunk létre a tenyészállatok számára, amelyeket húsukért és bőrükért tartunk. Miközben az erdőirtások miatt a kihalás szélére sodródnak állatfajok, addig a Földön élő emlősállatok közel 60 százalékát ezek az állatok teszik ki.
További probléma, hogy az egy kiló bőr előállításához nagyjából 17 000 liter vízre van szükség, ha azt vesszük figyelembe, hogy az állat mennyi vizet fogyasztott, mióta megszületett, egészen a bőre kicserzésre szükséges víz elhasználásáig. A cserzés pedig 8 kg szén-dioxidot és 5 kg szerves hulladékot is termel, a folyamathoz króm- és egyéb nehézfém-tartalmú vegyi anyagok felhasználása is szükséges. Az a bőr, amit fenntartható címkével látnak el, csupán annyit jelent, hogy a nehézfémeket növényi eredetű anyagokkal helyettesítik az eljárásban. Ebben az esetben azonban a feldolgozáshoz 10x annyi vízre lesz szükség.
Hogyan állítják elő a bőrt?
A bőrkikészítés folyamata 3 szakaszra különíthető el:
- Előkészítés
Miután lenyúzták az irhát, pár órán belül egy tartósítási folyamatnak kell alávetni, mert olyan gyorsan bomlásnak indul, hogy alkalmatlan lesz a használatra, ha a folyamatot nem végzik el időben. A szárítás, a sózás és a pikkelyezés (savas és sós oldatban történő áztatás) egyaránt bevett módszernek számít. Hogy a vízben oldódó anyagokat eltávolítsák a tartósított bőrből, a konzerválás után vízbe áztatják. A mész vizes oldatával lágyítják az így kapott anyagot, ezt követően pedig eltávolítják róla a szőrt, a maradék húst és testszöveteket. A nyers bőrt kimossák, mésztelenítik, csávázzák. Utóbbi eljárás azt jelenti, hogy a bőrből enzimekkel kivonják a rostokat nem tartalmazó fehérjéket, így rugalmasabb és élénkebb színű anyagot nyernek vele. Ezt követi a pikkelyezéssel történő szárítás. - Cserzés
A csersav kivonja a vizet a rostok közül, és összefogja azokat. A bőrt hetekig, de olykor hónapokig is áztatják az egyre erősebb növényi alapú cserlében. A könnyű bőröket ásványi sós cserzéssel állítják elő, ezekben az esetekben a folyamat olykor csak néhány órán át tart, de maximum pár napig. Erre a célra króm-, alumínium- és cirkóniumsókat vonnak be a folyamatba. - A bőr feldolgozása
A feldolgozás végén a bőrt megszárítják, festik és zsírokkal gazdagítják az anyagot, hogy puhábbá, erősebbé és vízállóbbá tegyék.
Hogyan állítják elő a műbőrt?
A műbőr előállítására több mód is van, attól függ, hogy milyen összetevőkből áll össze. A leggyakrabb gyártási folyamat az, amikor a termék alapját textil és a műanyag filmréteg képezi. Ebben az esetben a műanyag filmréteget felkenik egy textilre, illetve a textil helyett használhatnak papírt és szövetet is. Erre jön a PVC-ből vagy poliuretánból készült filmréteg, ez teszi az alapot látványra és tapintásra hasonlóvá a bőrhöz.
Sajnos az eljárás roppant szennyező, az emberi egészségre nézve még károsabb, mint a rendes bőr esetében: a dolgozók és a felhasználók egyaránt veszélyeztetve vannak, hiszen rákkeltő segédanyagok vesznek részt a műbőr előállításának folyamatában, és közben olyan mérgező gázok keletkeznek, amik az elhasználódás következtében is kifejthetik hatásukat. 1 kg poliuretán gyártásához nagyjából 350 liter vizet használnak fel, és 3,9 kg szén-dioxid keletkezik közben.
Mennyi az élettartama a bőrnek és a műbőrnek, mennyi idő alatt bomlanak le?
A bőr közel 20-50 év alatt bomlik le, de ha nem ássuk el a földbe, akkor ennyi idős, bőrből készült termékek még használhatóak, remekül ellenállnak a hőhatásoknak, légáteresztőek, strapabíróak, jó állapotúak lehetnek. Valójában a kopott bőr lehet trendi, szemben az elhasznált műbőrrel.
A műbőr, ami összetevőiből adódóan sérülékenyebb, kényesebb, ráadásul gyakran kellemetlen illatot is áraszt, amitől szinte lehetetlen megszabadulni. A szintetikus réteg miatt nem rendelkezik az anyag a megfelelő légáteresztő képességgel. A műbőrből készült termékek 1-2 éven belül tönkremennek, elkezd leválni a felső réteg, de közel 500 évbe telik, mire teljesen lebomlik.
Miért érdemes vegán bőrt választani a bőr vagy a műbőr helyett?
A környezettudatos életmódot folytatóknak mindenképp érdemes a vegán bőr mellett letenniük a voksukat, de a környezet védelme mellett van számos praktikus, észszerű oka is annak, hogy a vegán bőrt érdemes választani.
A műbőrnél sokkal kifinomultabb hatást nyújt, ráadásul puha az anyaga és a megtévesztésig hasonlít az igazi bőrre. A műbőr egyébként jobban bírja a nedvességet, mint rendes társa, de könnyen betörik. Ezzel szemben a vegán bőr puha, sokáig megőrizhető jó állapota, ellenállóbb a csapadékkal szemben, olcsóbb, mint az állati bőr, és kényelmesebb viselni is.
Léteznek-e egyéb alternatívák?
Az utóbbi időszakban a divatipar számára is egyre fontosabbá vált a fenntarthatóság, és az alapanyagok kutatás-fejlesztése a környezetbarát és etikus alternatívák irányába mozdult el. A növényi alapú vegán bőrök egy jó kezdetet jelentenek. Még nem végleges megoldás, de tartósságuk növelésén és a műanyag-felhasználás csökkentésén folyamatosan dolgoznak a fejlesztők, egyre jobb eredményeket érve el. Ezeknek a technológiáknak az alkalmazása már világhírűvé tett egy magyar márkát, a Nanushkát is.
A környezetvédelemben sokat számít egyéni szinten, hogy eleve kerüljük a fölösleges vásárlást. A másik lehetséges, fenntartható gazdálkodás körébe tartozó megoldás az, hogy a valódi bőrt újra felhasználják a gyártók, a körforgásos gazdaság elméletéhez igazodva.
Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”
Vélemény, hozzászólás?