Kisoroszi szigetcsúcs: hogyan és miként lett védett természeti terület?

A kisoroszi szigetcsúcs Magyarország egyik legkülönlegesebb helye. A Szentendrei-sziget csúcsa mondhatni a Dunakanyar közepén helyezkedik el: Visegrád és a Börzsöny egyaránt látható róla, víz és hegy, nap és kő, homok és fák harmonikus látványának egysége és tágas, sok embert befogadó jellege teszi népszerűvé. Nem beszélve arról, hogy Budapestről nagyjából egy óra alatt megközelíthető helyszín. 

Hol található a kisoroszi szigetcsúcs? Hogyan alakult ki?

A kisoroszi szigetcsúcs gyakorlatilag a Szentendrei-sziget északi csúcsa: itt ágazik ketté a Duna, hogy körbe vegye a Szentendrei-szigetet. Nevét a legközelebbi településről, Kisorosziról kapta. Kisoroszi nevének első említése Orosz néven már a 14. században előkerült, a hagyomány szerint Oroszországból származó emberek voltak az első lakók. Akárcsak a Szigetköz, ez is a Dunának köszönhető különleges hely, és bár nem olyan eldugott, cserébe könnyebben megközelíthető.

A szigetcsúcs évszázadok óta látogatott hely, pontosan a megkapó szépség miatt, amit itt találni. A 20. század második felében egyre népszerűbbé kezdett válni, és most, hogy Budapestről akár egy óra alatt is el lehet jutni, sokan döntenek úgy, hogy itt töltik szabad hétvégéjüket, különösen a nyári szezonban. A szigetcsúcs most már elsődlegesen országos jelentőségű természetvédelmi terület, valamint parkerdő.

Miről nevezetes a kisoroszi szigetcsúcs?

A szigetcsúcs elsősorban arról nevezetes, hogy hatalmas, vízközeli terület: táborozásra, kempingezésre kiváló, erdő és hatalmas föveny teszi strandolásra, nyári időtöltésre és a természet közelségének kiélvezésére alkalmassá. A falutól északra körülbelül 20 hektár nyárfás-füzes ártéri erdő kezdődik, mely alacsony vízállás esetén széles homokos-kavicsos területtel bővül, amely nem hivatalos szabadstrandként működik. 

Kisorosziban számos művész is megtelepedett, köztük Mészöly Miklós író és felesége, Polcz Alaine író, pszichológus-tanatológus, Nádas Péter és Fekete István írók, Korga György és Sváby Lajos festőművészek:  a hely nagyon is alkalmas kapcsolódásra a természettel, még főszezonban is, de leginkább azon kívül: ősszel vagy tavasszal. 

Manapság sokan a nomád jellege miatt szeretik a kisoroszi szigetcsúcsot, de pont a népszerűsége miatt kezd egyre jobban kiépülni a hely más szempontok szerint is: van már szabadtéri kertmozi, kemping és több büfé, van Szigetcsúcs Terasz és Szigetcsúcs Zenei Színpad, ahol nyaranként számos zenei programot találhat bárki, aki megunta a strandolást és a Dunakanyar látványát (meg lehet vajon unni?).

Kiváló helyszín csapatépítőknek, találkozóknak, vízközelbe vágyóknak és a vízi sportokat kedvelőknek. Akik a természetet csendben és más emberektől messze szeretnék élvezni, azoknak ez a hely szezonon kívül ajánlatos. 

Mikor és hogyan lett védett terület a kisoroszi szigetcsúcs?

Bár régóta asztalon lévő kérdés volt, egy évtizedekkel ezelőtti adminisztrációs hiba folytán a terület csak nemrég, 2021-ben lett része a Duna-Ipoly Nemzeti Parknak, így egyúttal védett természeti terület. A helyi önkormányzat nagyarányú fejlesztési terveket szeretett volna megvalósítani, de rengeteg tiltakozás érkezett: teljesen megváltozott volna a hely légköre. Bár szokásjog alapján jelenleg bárki fürödhet és táborozhat, minél többen vannak, annál kevésbé megfelelő lehet a jelenlegi nomád infrastruktúra. Kihívás középutat találni abban, hogy meghagyják a hely eredeti szellemét képviselő vadont, vagy tegyenek a látogatók igényeinek kedvére, amellyel azonban pont a hely vonzó jellege veszne el. 

Ami a hely flóráját illeti, most még éppen időben vagyunk hogy lássuk az ártéri erdőt természetes formájában, óriási fűzfákkal és nyárfákkal. A puhafás parkerdő őshonos füzes-nyáras fáit azonban újabban elkezdi kiszorítani a zöldjuhar, valamint más idegenhonos fajok, megbontva ezzel a természetes erdődinamikai egyensúlyt. Aki viszont nemcsak a parton tölti az idejét, hanem a fák között is tesz egy sétát, az még láthatja a száz éves, puhafáknál matuzsálemi kort megérő füzeket és nyárfákat.

Hogyan lehet megközelíteni a kisoroszi szigetcsúcsot? 

Autóval

A sziget Tahitótfalu irányából közelíthető meg a Tildy Zoltán hídon át. Budapestről nagyjából 50, Szentendréről 30 perc távolság. Kocsival a Kisoroszi végén lévő, szezonban (májustól októberig) fizetős parkolóig lehet eljönni, onnan egy kb. 15 perces séta maga a szigetcsúcs. A parkolás díja néhány ezer forint egy napra, de lehet csak délutáni jegyet is váltani.

Busszal 

A Budapest-Esztergom közötti buszjárattal is meg lehet közelíteni a szigetet, a kisoroszi révhez Visegrád-Szentgyörgypuszta megállónál kell leszállni; vagy Tahitótfaluból a Hősök teréről indul közvetlen busz Kisorosziba. 

Kerékpárral

A Szob és Budapest közötti kerékpárúton található a Váci rév Tahitótfalú felé. Innen kis forgalmú közúton közelíthetjük meg a kisoroszi szigetcsúcsot, beleértve az utolsó egy-két kilométert is, ahova biciklivel ingyen, de már autóval csak külön díj ellenében juthatnánk be. A Duna másik oldaláról vagy a tahitótfalui hídon át, vagy a Visegrád-Szentgyörgypusztáról induló révvel juthatunk el egyenesen Kisorosziba.

Komppal, csónakkal

Vác irányából Tahitótfaluba lehet komppal menni, és onnan lehet megközelíteni a kb. 8. km távolságra lévő Kisoroszit gyalog, biciklivel vagy busszal.

Verőce felől magánkomp megy Kisorosziba, mely egyszerre öt személyt és igény szerint kerékpárt is szállít.

Visegrád-Szentgyörgypusztáról induló révvel gyalog és biciklivel juthatunk el egyenesen Kisorosziba.

Ha kenuval, kajakkal érkezünk, természetesen lehetőség nyílik kikötni a szigetcsúcson, de hivatalos kikötő nem található a kisoroszi szigetcsúcs környékén.

Mennyibe kerül a behajtás a kisoroszi szigetcsúcsra?

Bár a faluban ingyenes a parkolás, a szigetcsúcsra vezető út kezdetétől a szigetcsúcsra behajtásért fizetni kell, egy napra 2500 forintot, fél napra (15:00-tól 20:00-ig) 1500 forintot. Azonban nem hosszú az út a faluból sem gyalog, sem biciklivel.

Lehet-e táborozni a kisoroszi szigetcsúcsnál? Mennyibe kerül?

Igen, van egy táborozóhely. Nem összkomfortos, tehát inkább tényleg cserkésztábori körülményekre számítsunk: egyszerű vécé és zuhanyzó, büfé. Külön öltözőfülkékre, angol vécére és meleg vízre ne nagyon számítsunk, akkor nem érhet csalódás. A fejlesztésben ezt is újítani szerették volna, de végül nem került rá sor.

Az árak hozzávetőlegesen: 1-2 személyes sátor 1 éjszakára 4000, egy hétre 20.000 forint, ugyanez 5 személy felett 6000 és 30.000 forint, plusz napi 300 forint idegenforgalmi adó. A Szigetcsúcs Recepción szükséges bejelentkezni, viszont előre nem lehet sátorhelyet foglalni: érkezési sorrendben lehet helyet találni magunknak. 

Mire kell figyelni, ha kisoroszi szigetcsúcsnál táborozunk? 

Mivel ez egy sokak által használt terület a természetben, minden olyan dologra oda kell figyelni, amire mondjuk a saját kertünkben odafigyelnénk. Ne rongáljuk a fákat, használjuk a vécéket, vigyázzunk a tűzre és egymásra, ne szemeteljünk! A hulladékot szelektíven kell gyűjteni a kempingben is, erre külön felhívják a figyelmet.

Ezen kívül fontos tudni, hogy a szigetcsúcson történő fürdés és táborozás nem hivatalosan engedélyezett, tehát csak saját felelősségre lehet fürdeni a Dunában: nincs strandmester és vízimentő, nincs mentőmellény kéznél. Mindenképpen oda kell figyelni, ha kisgyerekekkel érkezünk, hiszen nem mindenki ismeri a folyóban fürdés módját, és még aki jól úszik, annak is ismeretlen terep lehet a Duna. 

Táborozni, sátrat verni, tüzet rakni és fürdeni tehát éppen lehet, de nem  kifejezetten bátorított tevékenység, lévén a kisoroszi szigetcsúcs most már védett természeti terület. Kutyát is nyugodtan lehet hozni, de csak olyan módon, hogy az mások nyugalmát ne zavarja meg. 

Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szövegíró, irodalmár és mesemondó.