Kinek és hogyan kell gondoznia a közterületi fákat?

A természetes környezetükben élő fák alapvetően nem igényelnek különösebb gondozást. A városias és más mesterséges hatásoknak nagyban kitett élőhelyeken azonban mindenképp oda kell figyelni erre. De kinek a feladata a közterületi fák gondozása? Mit kell tennie? Mit tehetünk mi értük?

Kinek a feladata a közterületi fák gondozása?

Egy fa főszabályként ahhoz az ingatlanhoz tartozik, amelyen áll. Gondozásáért és a gondozás elmaradásával fellépő problémákért alapvetően az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, vagy a vele bármely egyéb jogviszony alapján rendelkezni jogosult személy a felelős. Közterület esetében a terület és a rajta álló fák tulajdonosa és gondozója az állam vagy a területileg illetékes települési önkormányzat, de a hatályos jogszabályok alapján ez a közutak határától számított két méteres távolságon belül – a telepített gyümölcsösök kivételével – minden fára kiterjed akkor is, ha azok már más ingatlanon állnak.

A tényleges gondozási feladatok azoké az intézményeké és gazdasági szervezeteké, amelyeket az állam és az önkormányzatok megbíznak ezzel. Ilyenek például a közútkezelő- és a településüzemeltetési társaságok.

Mi írja elő, hogy ki felel a közterületi fák gondozásáért?

A fák (így a közterületi fák) gondozásával kapcsolatos alapvető szabályokat a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet határozza meg. Az önkormányzatok jogosultak emellett további, kiegészítő jellegű, a kormányrendelet rendelkezéseinél szigorúbb szabályokat is felállítani.

Ez azonban nem jellemző: a helyi szabályok általában nem mutatnak túl a kormányrendelet rendelkezésein és csak a vagyonvédelemmel kapcsolatos kezelési feladatokra terjednek ki (pl. a fák ágai nem veszélyeztethetik mások vagyontárgyait). Ezen túlmenően pusztán a védett fák és fasorok vonatkozásában állapítanak meg további szabályokat és határozzák meg, kezelésük kinek a feladata.

Milyen feladatok tartoznak bele egy közterületi fa gondozásába?

A 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet mindössze néhány pontba sűríti a legszükségesebb fenntartási és gondozási feladatokat. Ezek:

• az adott faj tulajdonságainak megfelelő szakszerű kezelés (különösen víz- és tápanyag-utánpótlás, metszés, növény-egészségügyi beavatkozások);
• az emberi életet, egészségét veszélyeztető részek eltávolítása;
• az emberi életet, egészségét veszélyeztető származékok (ágak, virágzat, termés, levelek) összegyűjtése – kivéve, ha a humuszképződés nem ellentétes a terület rendeltetésével.

A gyakorlatban azonban a tényleges gondozási feladatok szélesebb kört ölelnek fel, amely magában foglalja a fák

• rendszeres öntözését és tápanyag-utánpótlását életük korai szakaszában;
• a megfelelő növekedését biztosító támrendszerek létesítését (pl. karózás) és ezek szükség szerinti pótlását;
• gallyazását és metszését;
• (seb-)kezelését akár a kezelési, akár más őket érintő tevékenységek (pl. díszvilágítás, építési munkálatok) nyomán fellépő sérülések esetén;
• tő- és törzssarjainak eltávolítását;
• kártevőivel szembeni védekezést (permetezés, injektálás, biológiai módszerek);
• körüli tányérozást és a fatányérok gyommentesen tartását;
• csurgóterületén (azaz, a törzsük körül a koronamérőjükkel megegyező sugarú körben) a víz- és légáteresztő felület biztosítását megfelelő burkolatok vagy parkosítás révén;
• fatörzs- és fahely védelmét.

Gondozásukat tekintve különbség van a fiatal és a már idősebb fák között. Míg az előbbiek intenzívebb törődést igényelnek (például az öntözés és karózás terén), az idősebb fáknál gyakrabban okoznak gondot a különböző sérülések.

Mi történik ha a felelős nem gondozza vagy nem gondozza megfelelően a fákat?

Amennyiben elmarad a fák megfelelő gondozása, annak nem csak a fák, de mi is kárát látjuk. A nem megfelelően fejlődő, káros hatásoknak kitett, egyszersmind elhanyagolt fák megrekedhetnek a fejlődésben, megbetegedhetnek, elhalhatnak.

Mindezzel nem csak az egészséges és kifejlett fák jótékony szolgálatainak maradunk híján, de a faegyedek, fasorok elpusztulásával a közösséget pénzben is kifejezhető kár éri. Rosszabb esetben számolni kell a leromlott állapotú, korhadásnak és kiszáradásnak indult fák által okozott közvetlen veszélyekkel is: a lehulló ágak, a kidőlő fák vagyontárgyakon túl akár emberi életeket is veszélyeztethetnek.

Ha kíváncsiak vagyunk, mekkora egy-egy különböző korú és adottságokkal bíró fa értéke, keressük fel a Faápolók Egyesületének faérték számító kalkulátorát!

Van-e lehetőség jelenteni, ha nem megfelelő állapotban van egy közterületen lévő fa?

A 71/2015. (III.30.) Kormányrendelet alapján települési szinten a környezet- és természetvédelmi hatósági jogkört a jegyző (fővárosi illetékesség esetén a főjegyző) gyakorolja. Azaz, elviekben ő kötelezi (kötelezheti) az érintetteket a fákkal kapcsolatos fenntartási és kezelési feladatok teljesítésére. Ha azt látjuk, egy vélhetően közterületen álló fa nincs megfelelő állapotban, hozzá érdemes fordulni.

A nem önkormányzati kezelésben lévő közutak mentén álló fák, fasorok esetében az észlelt problémákkal a Magyar Közút Nonprofit Zrt-t, illetve annak területileg illetékes igazgatóságát is érdemes megkeresni akár közvetlenül, akár elektronikus úton.

Mit lehet tenni magánszemélyként a közterületi fákért?

A közterületen álló fák állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. Éppen ezért, legyünk bármennyire is lelkesek, erre vonatkozó engedély nélkül nem gondozhatjuk őket. Elképzelhető persze, hogy gerilla kertészként nem törődünk ezzel. Lehet azonban, nem csak, hogy nem köszönik meg munkánkat, de esetleg még meg is büntetnek ezért.

Ezért érdemesebb megkeresni a terület tulajdonosát és/vagy kezelőjét, s engedélyét kérni a fák és közvetlen környezetük gondozásához. Ebben segítséget tudunk kérni helyi környezet- és vagy városvédő civil szervezetektől, közösségektől, de akár alapíthatunk mi magunk is ilyeneket.

Hasonló együttműködésekre találunk „felülről jövő” (azaz kifejezetten az önkormányzatok által kezdeményezett) jó példákat is. Ilyen a fővárosból a Hegyvidéki Önkormányzat Zöldfelületi Gondnoksági Programja és a XIII. kerületi önkormányzat Zöldterület-védnökségi Pályázata, de több vidéki városban is van/volt már példa „Fogadj örökbe egy közterületet!” pályázatokra (pl. Pápán, Százhalombattán vagy Tárnokon). Bár a gondozás ezekben az esetekben inkább csak környezetükre terjed ki, azonban ennek is nagy jelentősége van a fák számára, hiszen így biztosítható például csurgóterületük és fahelyük védelme, fenntartása.

Semmiképp ne felejtkezzünk meg azonban arról, hogy minden esetben szakszerűen járjunk el. Vonjunk be szakembereket a munkába, tanuljuk meg tőlük az alapvető fogásokat, ismereteket annak érdekében, hogy munkánk hasznos, és ne káros legyen.

Végül pedig: ha van rá lehetőségünk és indíttatásunk, az észlelt problémákra érdemes felhívni a helyi civil szervezetek és nyilvánosság figyelmét is. Létesítsünk kapcsolatokat, írjunk a helyi sajtóban, posztoljunk a helyi közösségi média csatornákon – tegyünk és álljunk ki a fákért minél többen!

A fák és gondozásuk rendellenességeit, valamint az ápolási lehetőségeit illetően hasznos és részletes segítséget kaphatunk a Faápolók Egyesületének  Útmutató a fák rendellességeinek felismeréséhez c. kiadványából.

Gyakran Ismételt Kérdések

Horváth Gergő | Fenntarthatósági és kommunikációs szakember. Főként a kultúra, fenntarthatóság és kommunikáció elméleti és gyakorlati kérdései, összefüggései foglalkoztatják, de magánéletében is szenvedélyesen keresi a fenntartható életmód és a közösségi megoldások lehetőségeit.