Mi a natúrpark? Hol van ilyen Magyarországon?

A natúrpark a természetvédelmi területek egy különleges fajtája. A natúrpark egyszerre akarja megóvni a természetet és ugyanakkor az embert is a természet részének tekinti. Nem rezervátum, ahol szigorúan csak szakemberek felügyeletével lehet bármit tenni, viszont nem is puszta közpark.

A natúrpark elsősorban szemléletformáló természeti terület, ahol speciális, természetvédelmi programok zajlanak. Ráadásul 17 is található belőle az országban, nagyjából hazánk területének 10%-át fedve le.

Mi a natúrpark fogalma?

A Natúrpark több, mint egy egyszerű védett terület; élő példája annak, hogyan tudnak az emberek és a természet harmonikusan együttműködni.

A natúrparkok olyan kulturális tájak, amelyeket helyi közösségek generációk óta formálnak és gondoznak. Az itt látható tájak hosszú távú együttműködés eredményeként alakultak ki, ahol az emberek és a természet kéz a kézben dolgoztak.

A Magyar Natúrpark Szövetség oldalán ezt olvashatjuk:

„A natúrpark helyi közösségek által létrehozott tájszintű együttműködés, melynek célja az érintett tájak természeti és kulturális örökségének a megőrzése, bemutatása és a vidék fejlődését elősegítő hasznosítása. A natúrpark az integratív védelem elvére építve a tájat és a természetet nem a tájban élő embertől, hanem azt vele együtt hasznosítva kívánja védeni.”

Ez majdnem megegyezik az 1996. évi LIII. törvényben olvasható meghatározással: „a helyi közösségek (önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek és az érintett lakosság) összefogása eredményeként létrejövő, a táji, természeti és kulturális értékek megőrzésén és fenntartható hasznosításán alapuló terület- és vidékfejlesztési célok megvalósulását is támogató, meghatározott területre vonatkozó együttműködés, amely e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jön létre”

A gondosan megőrzött földek, amelyeket ma csodálunk, régi idők gazdálkodási módszereinek köszönhetőek, amelyek évszázadok során formálták és fenntartották ezeket a területeket. Ez az emberi tevékenységek és természetes folyamatok összefonódása lenyűgöző szépségű és jelentős ökológiai értékű tájakat eredményezett.

A natúrpark a fenntartható földhasználat iskolapéldája, amely tisztelettel és felelősséggel bánik a környezettel.

A terület natúrpark státusza elismeri a helyi lakosok szerepét abban, hogy létrehozták és fenntartják ezt a tájat. Ez az emberek és a természet közötti szimbiózis ünnepe, ahol a föld gondos kezelése gyönyörű és értékes kulturális tájat eredményezett. (Mert ugye, egy natúrpark nemcsak a természet, hanem a helyi lakosok kreatív „projektje” is.)

Mi a szerepe a natúrparkoknak?

A Natúrparkok filozófiája négy alapvető pillérre épül:

1. védelem,
2. rekreáció,
3. oktatás és
4. regionális fejlesztés.

Az ötven év alatt kidolgozott megközelítés garantálja, hogy minden kezdeményezés során ezen szempontok mindegyikét figyelembe vegyék és integrálják.

A pillérek alapvető elemei minden natúrparkban megvalósított projektnek, és mindegyikük egyenlő súllyal szerepel a tervezés és a végrehajtás során:

1. A védelem képezi a Natúrpark alapját, ezzel biztosítva, hogy a természetes és kulturális tájakat megőrizzük a jövő generációi számára.
2. A rekreáció lehetőséget nyújt az embereknek, hogy élvezzék és mélyebben megértsék ezeket a területeket, erősítve a természet iránti elköteleződésüket.
3. Az oktatás kulcsfontosságú szerepet játszik a természetvédelem fontosságának és a park egyedi jellegzetességeinek tudatosításában, segítve a látogatókat abban, hogy felelősségteljesebben viselkedjenek.
4. A regionális fejlesztés biztosítja, hogy a helyi közösségek profitáljanak a parkból olyan fenntartható gazdasági tevékenységek révén, amelyek nem károsítják a környezetet.

Azáltal, hogy ez a négy pillér egyenlő hangsúlyt kap, a natúrparkok látogatási célpontokként és a fenntartható fejlődés mintaterületeiként szolgálnak. Bemutatják, hogyan lehet az emberi tevékenységeket úgy integrálni a természetvédelembe, hogy az mind a környezetnek, mind a helyi lakosoknak előnyös legyen.

Ez a kiegyensúlyozott megközelítés teszi a natúrparkokat a fenntartható életmód és földhasználat lehetőségeinek szemléltető példáivá.

Hogyan lehet létrehozni natúrparkot?

Magyarországon a natúrpark létrehozását törvény szabályozza, méghozzá az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről. Ennek a 63/A. §-a kimondja, hogy a „natúrpark elnevezés a miniszter hozzájárulása esetén használható. A natúrpark elnevezés használatát és a natúrparkok működésének szabályait a miniszter rendeletben szabályozza.”

Ez utóbbiból a jelenleg hatályos a 6/2020. (III.25) AM rendelet, amelynek a 2. § -a az alábbiakban jelöli meg a natúrpark létrehozásának alapfeltételeit:

Natúrpark olyan meghatározott területre vonatkozó együttműködés lehet, amely

1. összetartozó táji egységet alkot; és
2. legalább három település teljes közigazgatási területére kiterjed;
3. természeti területekben és természeti értékekben gazdag és legalább egy része országos vagy helyi jelentőségű védett természeti terület;
4. kiterjedése legalább 10 000 hektár.

Annyi a kivétel, hogy ha a amúgy minden feltétel teljesül, de az összetartozó tájegység kisebb mint 10 000 hektár, akkor is létre lehet hozni. Szintén lényeges, hogy

1. a natúrpark tevékenységek koordinációjára a natúrparki munkaszervezet alkalmas, és
2. a natúrpark tevékenység vonatkozásában már a kezdeményezés időpontjában is a fejlesztési koncepcióban foglaltakkal összhangban álló tevékenység folyik, továbbá
3. a megalapozó dokumentációban jövőbeli feladatvállalások szerepelnek.

Ezek a natúrpark tevékenységek lényegében azok, amiket korábban is említettünk:

1. a természeti, táji és kulturális örökség megőrzése,
2. a környezeti nevelés, szemléletformálás, a tájidentitás megerősítése,
3. a fenntartható térségfejlesztés, valamint
4. a fenntartható ökoturizmus és rekreáció.

Aki ezeket teljesíti, az létre is hozhat natúrparkot az országban, a meglévő tizenhét mellé.

Hol vannak Magyarországon natúrparkok? Mit kell tudni róluk?

Következzenek most natúrparkjaink, ábécé sorrendben (hiszen mind egyaránt fontos és szép, így más sorrendet nem is nagyon állítanánk fel)!

1.     Cserhát Natúrpark

A Cserhát Natúrpark, amely Nógrád megye szívében helyezkedik el, igazi gyöngyszeme a Palócföldnek. Ez a dimbes-dombos vidék, amely Mikszáth Kálmán „görbe országának” báját idézi, vulkanikus kúpokkal és üledékes kőzetekkel tarkított tájjal várja az idelátogatókat. A natúrpark területén a természetközeli gazdálkodás a jellemző: rét- és legelőgazdálkodás, valamint a hagyományos szőlő- és gyümölcstermesztés maradványai (amik néhol úgy tűnnek, mint egy natúrparkba illő idillikus múltidézés).

A térség élővilága is figyelemre méltó, hiszen a kontinentális és mediterrán hatások keveredése miatt számos ritka faj talált itt otthonra. A natúrpark két tájvédelmi körzete, hat Natura 2000 területe és helyi védettséget élvező természeti értékei valódi kincsesbányát jelentenek a természetkedvelőknek. Például a bujáki keselyréti kocsányos tölgyek, amelyek már 1943 óta védettek, valódi emlékeztetői annak, hogy a természet milyen hosszú időn át képes fennmaradni.

A Palócföld talán legkarakteresebb része ez a térség, ahol az elzártság miatt a hagyományok és a szokások erősen élnek. Az ipar és a vasút elkerülte ezt a vidéket, így az itt élők a régi világ kultúráját őrzik. A falvakban található építészeti emlékek és népviseletek igazi időutazásra hívják a látogatókat. Különösen Hollókő, amely az UNESCO Világörökség része, és Rimóc, amely néptáncairól és népdalairól híres. A helyi konyha és népművészet szín- és formavilága pedig felejthetetlen élményt nyújt minden ide látogatónak.

Honlap: www.cserhatnaturpark.hu

Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=100070423872866

Mottó: „Éltető és élhető vidék”

2.     Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark

A Felső-Bácska-Homokhát Natúrpark térsége magában foglal két jelentős tájat a Duna–Tisza közi síkvidékről és a Bácskai-síkvidékről, kiegészítve a Dorozsma–Majsai-homokháttal és a Bácskai löszös síksággal. Bár a nyugati, bácskai területek és a keleti, homokháti részek élesen elkülönülnek egymástól, a határ menti fekvés és a délvidéki régiókkal való együttműködés egységet teremt a natúrpark számára.

A homokháti részen finom homokrétegek és löszös homok dominál, amelyek különleges táji formációkat, például maradékgerinceket és homokhátakat hoztak létre. A bácskai részen a löszréteg jellemző, amelyet egykor téglaipari célokra hasznosítottak, és ezek a bányászott területek ma már tudományos értékű feltárásokat rejtenek. Az itt található természetes állóvizek láncolata, mint például a bácsalmási Sós-tó, a térség természetvédelmi értékeit gazdagítja.

A térség növény- és állatvilága is különösen értékes, a védett élőhelyeken ritka fajok találtak menedéket. Ilyen a Körös-éri tájvédelmi körzet, ahol a homokbuckák között maradt fenn az évszázados növénytakaró. A terület épített öröksége is kiemelkedő, mint például a tompai Redl-kastély vagy a Szent Anna-templom. A bunyevác hagyományok és Rózsa Sándor legendája szintén színesítik a térség kulturális palettáját. A natúrpark felfedezéséhez pedig mi más is lenne ideálisabb, mint egy környezetbarát kerékpártúra a festői tájakon?

Honlap: www.bacskainap.hu

Mottó: „Szabadka virágoskertjétől Arany Bácskáig”

3.     Gerecse Natúrpark

A Gerecse Natúrpark egy lenyűgöző, természeti és kulturális kincseket rejtő régió, amely két nagy tájegység, a Duna–Tisza közi síkvidék és a Bácskai-síkvidék területén helyezkedik el. Ezen belül is két kisebb táj, a Dorozsma–Majsai-homokhát és a Bácskai löszös síkság kínál változatos földrajzi formákat és egyedülálló élővilágot. A terület nyugati, bácskai része és keleti, homokháti vidéke közötti éles kontraszt ugyanakkor harmonikus egységet alkot, köszönhetően a határokon átnyúló együttműködésnek és a déli szomszédos területekkel fennálló hagyományos kapcsolatoknak.

A homokháti területeken homokos talaj, valamint kisebb löszhátak alakultak ki, melyeket vizenyős mélyedések, a helyiek által „sömlyékeknek” nevezett völgyek tarkítanak. Ezzel szemben a bácskai rész gazdagabb löszös talajban, ahol a téglaipar számára bányászott agyagos lösz réteg jelentősége máig érezhető.

A térség botanikai értékei közül kiemelkedik a homoki és szikes növénytársulások megőrzése érdekében létrehozott Körös-éri tájvédelmi körzet, ahol olyan ritka növények, mint az egyhajúvirág és a gyapjas gyűszűvirág, természetes élőhelyeik utolsó menedékét találják meg. A natúrpark kulturális öröksége is figyelemre méltó, hiszen a 19. század végi, 20. század eleji építészet gyöngyszemei, mint a tompai Redl-kastély és a Szent Anna-templom, sajátos karaktert adnak a térség településeinek.

A natúrpark felfedezése kerékpárral a legideálisabb, hiszen a régiót keresztülszelő EuroVelo 13 és a dél-alföldi határmente kerékpárút kitűnő lehetőséget biztosít a természet és kultúra harmóniájának megismerésére.

Honlap: www.gerecsenaturpark.eu

Facebook: https://www.facebook.com/gerecsenaturparklatogatokozpont/?locale=hu_HU

Mottó: „Ahol a források vize és a zarándokutak csendje a sasbércek világával találkozik…”

4.     Hét Patak Gyöngye Natúrpark

A Hét Patak Gyöngye Natúrpark egy igazi kincs a Mecsek északi lábánál, ahol a Hegyhát és a Völgység dombjai harmonikus összhangban találkoznak. Ez a varázslatos táj 150 és 350 méter közötti magasságban terül el, ahol a dombság felszínét vastag lösztakaró borítja, amit mély völgyek szelnek át. Ezek a völgyek lenyűgözően tárják fel a természeti formákat, miközben a Mecsekből lefutó patakok vizét gyűjtik össze, helyenként mesterséges halastavakat alkotva.

A natúrpark növényvilága különleges átmenetet képez az illír és pannon flóra között, amelyben a balkáni hatások is felfedezhetők. Az illatos hunyor és a szúrós csodabogyó, valamint a lónyelvű csodabogyó mind-mind jellegzetes fajai ennek a területnek.

A park aprófalvai, mint Alsómocsolád és Köblény, őrzik a hagyományos falusi életmódot és építészeti értékeiket. Zsákfalvaik elzártsága megőrizte a tradicionális településszerkezetet és életformát, amit a látogatók ma is felfedezhetnek.

A helyi látnivalók közé tartozik az alsómocsoládi ökoturisztikai központ, ahol planetárium, repülőgép-szimulátor, és számos természetközeli program várja az érdeklődőket. Szalatnakon a Lámató szabadidőpark nyújt felejthetetlen élményeket, mint az állatsimogató és helyi termékek kóstolója.

Honlap: www.hetpataknaturpark.hu

5.     Írottkő Natúrpark

Az Írottkő Natúrpark egy igazi gyöngyszem a Nyugat-Dunántúli régióban, Vas megye északnyugati szegletében. A park nevét a Dunántúl legmagasabb pontjáról, az osztrák határ mentén magasodó, 882 méter magas Írottkő csúcsról kapta. A park területét a Kőszegi-hegység impozáns dombjai és a Gyöngyös-patak festői völgyei tarkítják, melyek lenyűgöző geológiai képződményekkel, például a Széles-kővel és a Kalapos-kővel hívják fel magukra a figyelmet. A táj természeti gazdagsága lenyűgöző: a hegység rossz vízvisszatartó képességű kőzetei miatt közel 40 forrás fakad itt, valamint mesterséges tavak, köztük a Lukácsházi-víztározó is színesíti a vidéket.

A natúrpark jelentős része, mintegy 50%-a természetvédelmi terület, mely magába foglalja a Kőszegi Tájvédelmi Körzetet is, ahol különleges növénytársulások, például a nyugat-dunántúli gyertyános-tölgyesek és hegyvidéki bükkösök találhatóak. Az itt élő népek történelmét a Kultúrák hegye tanösvény eleveníti fel, a rómaiaktól kezdve egészen a 16. században betelepült horvátokig.

Kőszeg városa, a térség központja, gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkezik, amelyet nem szabad kihagyni. Emellett a parkot átszelő jól jelzett túraútvonalak és zarándokutak, mint az Országos Kéktúra vagy a Szent Márton-út, felejthetetlen élményt kínálnak a természet szerelmeseinek.

Facebook: https://www.facebook.com/naturpark.irottko/

Mottó: „Határtalan természet, ezeréves kultúra”

6.     Kapos-hegyháti Natúrpark

A Kapos-hegyháti Natúrpark Tolna és Baranya megye határán, a Külső-Somogy, Hegyhát és Völgység kistájain helyezkedik el, egyedülálló természeti kincsekkel és gazdag kulturális örökséggel. A natúrpark központi tájegysége a Kapos folyó és a Hábi-patak által határolt, erdőkkel borított dombsor, amely szerves része a Natura 2000 hálózatnak, védett élőhelyekkel és ritka fajokkal.

Az itt található gyertyános-tölgyesekben különleges növények, mint az ezüsthárs és a szúrós csodabogyó, mellettük pedig olyan ritka állatok, mint a nagy hőscincér és a nagy szarvasbogár is otthonra lelnek. A terület vizes élőhelyei, mint a dombóvári halastavak, nemcsak a vöröshasú unka, hanem a ritka rétisas és fekete gólya számára is fontos táplálkozó helyek.

A natúrpark gazdag épített öröksége is figyelemre méltó: az 1710-es évek német betelepülői által emelt sajátos stílusú lakóházak és a kastélyok, mint a Hőgyészen található Mercy–Apponyi-kastély, mind a régió történelmének tanúi. Az itt található evangélikus templomok és a szakrális helyek, például a Szentkút, különleges hangulatot kölcsönöznek a tájnak.

A túrázók számára a natúrpark több mint 100 kilométernyi jelzett útvonalat kínál, ahol a természet szerelmesei és a történelem iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják a kedvükre valót. A Lengyel–Annafürdő Turisztikai és Természetismereti Központ erdei iskolával, tanösvényekkel és szálláshelyekkel várja a látogatókat, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a természet csodáival.

Facebook: https://www.facebook.com/kaposhegyhatinaturpark/

Mottó: „Kapos partján, hegyek hátán, völgyek mélyén – a Kapos-hegyháti Natúrpark”

7.     Koppányvölgy Natúrpark

A Koppányvölgy Natúrpark különleges hely Magyarország szívében, amely kilenc Somogy megyei és egy Tolna megyei települést foglal magában, szorosan összekötve őket a Koppány-patak völgyében. A táj szépsége és különlegessége a domborzati viszonyokban rejlik: északon meredek, szakadékos lejtők, délen pedig hosszan elnyúló, lankás domboldalak határolják a völgyet.

Az északi oldalak instabil tereplépcsői és mély völgyekkel szabdalt dombjai különleges látványt nyújtanak, míg a déli dombhátak enyhébb lejtései kedvezőbb mezőgazdasági területeket kínálnak.

A terület ősi földvárai, mint a Pogány-domb és a Kócos hegy sáncárok rendszerei, a régmúlt korok nyomait őrzik. A Koppány-patak mélyített medrével és a mellékágain kialakított halastavakkal jelentős élőhelyet biztosít különböző vízi és mocsári élőlényeknek.

A folyami rák, a szarvasbogár, és a ritka óriás-énekeskabóca csak néhány példa a natúrpark gazdag faunájára.

A natúrpark nemcsak természeti, hanem kulturális kincsekkel is büszkélkedik. A terület turisztikai lehetőségei, beleértve a több mint 100 kilométeres túraútvonalat, különleges élményeket kínálnak a természetjárók számára. A Balaton közelsége pedig további lendületet adhat a térség fejlődésének.

Honlap: www.koppanyvolgy.com

Facebook: https://www.facebook.com/koppanyvolgy

8.     Körösök Völgye Natúrpark

A Körösök Völgye Natúrpark egy lenyűgöző természeti és kulturális kincsesbánya, amely a Kárpát-medence kelet-nyugati tengelyén húzódik, mintegy 200 km hosszan. E különleges vidék táji adottságai a Kelet-Kárpátok hegyeitől a Tisza folyóig terjednek, ahol a hegyvidéki patakok és folyók találkozásánál egyedülálló tájszerkezet bontakozik ki. A folyók – Fekete-, Fehér-, Kettős- és Hármas-Körös – által ölelt terület 14 település központi elemét alkotja, köztük Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyék településeit.

A natúrpark szívében húzódó, több mint 200 ezer hektáros területet a sekély medencéjű, sík vidék jellemzi, amely a határon túl, Románia felé is folytatódik. Az itteni tájat a különböző etnikai csoportok és vallások színesítik, amelyek a múltban jelentős hatást gyakoroltak a térség kultúrájára és építészetére. A református, katolikus és evangélikus közösségek hagyatékai, például puritán templomok és barokk stílusú épületek, szerves részei a táj képének.

A Körösök Völgye aktív turisztikai lehetőségeket is kínál: vízi túrák, kerékpáros utak, horgászat, valamint termál- és gyógyfürdők, amelyek mind hozzájárulnak e terület vonzerejéhez. A látogatóközpontok és tanösvények gazdag programkínálatot biztosítanak, így a természet és a kultúra szerelmesei egyaránt megtalálhatják a számukra érdekes látnivalókat.

Honlap: www.korosoknaturpark.hu

Facebook: https://www.facebook.com/korosokvolgye/

9.     Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark

Az Őrjeg és Szőlőhegyei Natúrpark területe három észak-déli irányban húzódó tájegységre osztható, amelyek mindegyike egyedi természeti értékekkel büszkélkedhet. A nyugati részen található Kalocsai-Sárköz síksága, amelyet az Őrjeg lápvidéke és a Vörös-mocsár tesz igazán különlegessé. Ez utóbbi a Duna egykori vízi világának utolsó mementója, amely ma természetvédelmi terület. Keleten a Kiskunsági-homokhát hullámos síksága, valamint a homokos Illancs alkotja a natúrpark harmadik tájegységét. A táj gazdagságát az egykori ártéri gazdálkodás nyomai, a gazdag növény- és állatvilág, valamint az egyedi építészeti értékek is jelzik.

A natúrpark különleges élőhelyeinek területét a 19. század végi vízszabályozások és a 20. századi tőzegkitermelés átalakította, de a természet regeneráló ereje újra életre keltette ezeket a területeket. Az Őrjeg magaspartjai máig otthont adnak védett növényritkaságoknak, míg a mocsarakban ritka mocsári halfajok és madárfajok találnak menedéket.

A térség kultúráját és táját a Kalocsai érsekség öröksége formálta, amelynek építészeti emlékei és hagyományai ma is meghatározzák a helyi települések arculatát. A régió híres szőlőtermesztő hagyománya is fennmaradt, és napjainkban egyre több kézműves borászat viszi tovább a hajdani mesterség tradícióit. A natúrpark célja, hogy e gazdálkodási és természeti értékek megőrzését és népszerűsítését támogassa, hogy a térség továbbra is megőrizze egyedi karakterét és vonzerejét.

Honlap: www.orjeginap.hu

Facebook: https://www.facebook.com/p/%C5%90rjeg-%C3%A9s-Sz%C5%91l%C5%91hegyei-Nat%C3%BArpark-100065202007012

Mottó: „Ahol a víz borrá válik…”

10.  Pannontáj-Sokoró Natúrpark

A Pannontáj-Sokoró Natúrpark egyedülálló táji és természeti értékek kincsesbányája, ahol a Kisalföld sík vidéke és a Bakony-vidék hegyei találkoznak. Ezen a területen három dombsor – a Tényői, a Csanaki és a Pannonhalmi – domborodik ki, melyeket festői völgyek, mint a Győrszentmártoni és a Tényői, szelnek át. A park központi ékköve a Pannonhalmi-dombság, amely flórájával és faunájával az ország legkülönlegesebb tájegységei közé emelkedik.

A natúrpark legnagyobb kincse a Pannonhalmi tájvédelmi körzet, amelyet 1992-ben hoztak létre, és amely a Világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátságnak is otthont ad. Ez az apátság nemcsak vallási és történelmi jelentőséggel bír, hanem természeti környezetével együtt az ország egyik legfontosabb kulturális öröksége is.

A tájegység számos egyéb kincset is rejt, mint például a hagyományos pincesorokat és a régi parasztházakat, amelyek hűen őrzik a népi építészet jellegzetességeit. Emellett a hagyományos művelésű gyümölcsösök, bár egyre ritkábbak, még mindig fontos részét képezik a térség táji örökségének.

A natúrpark rengeteg felfedeznivalót kínál: túraútvonalakat, tanösvényeket és zarándokutakat, amelyek összekötik a környék legszebb pontjait, így a természet és kultúra szerelmesei egyaránt megtalálják számításaikat ezen a páratlan vidéken.

Honlap: www.pannontaj.hu

Facebook: https://www.facebook.com/pannontaj/?locale=hu_HU

Mottó: „Élmények az értékek mentén”

11.  Pilisi Sziklák Natúrpark

A Pilisi Sziklák Natúrpark területe két eltérő karakterű tájegységből áll: a vadregényes Pilisi-hegyekből és a békésebb Pilisi-medencékből. A Pilisi-hegyek lenyűgöző látképe a 450-700 méter közötti magaslatokkal, sziklás csúcsokkal és mély völgyekkel tűzdelt domborzatával varázsolja el a látogatót. A meredek hegyoldalakat barlangok, szurdokok és karsztos képződmények szabdalják, melyek valódi geológiai kincseket rejtenek.

Ezzel szemben a Pilisi-medencék lankás völgyei és szélesebb medencéi, melyeket a hegyek közötti patakok alakítottak ki, csendesebb tájat kínálnak. Itt alakultak ki a térség települései, melyek az idők során az emberi tevékenységek révén jelentősen átalakultak. Ezek a falvak a nyugalom szigetei, ahol a természet közelsége, a védett fajok és a tájképi harmónia együtt él az emberi építményekkel.

A térség gazdag kulturális és történelmi értékekben is. A szakrális építmények, mint templomok, kápolnák és kolostorok, valamint a nemzetiségi hagyományok – különösen a szlovák és sváb kultúra – mély nyomot hagytak a tájban. A szlovák nyelvű misék és hagyományos események, mint a Szántói Örökségnapok, ma is élénk részei a közösségi életnek, összekapcsolva a múltat a jelen turistáinak élményével. A táj nemcsak természeti, de szellemi és kulturális örökségével is páratlan értéket képvisel.

Honlap: www.pilisinaturpark.hu

Facebook: https://www.facebook.com/PilisiSziklakNaturpark/

Mottó: „Aktívan, vidáman, természetesen!”

12.  Szatmár-Beregi Natúrpark

A Szatmár-Beregi Natúrpark Magyarország egyik legérintetlenebb természeti ékszerdoboza, mely az Észak-Alföld északi szegletében húzódik. Ez a terület nemcsak földrajzi elhelyezkedésében különleges, hanem abban is, hogy tájképe a Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr formálásával alakult ki. Valaha mocsaras erdők és végtelen vizes élőhelyek borították a tájat, amelyben az ember és a természet szoros szimbiózisban élt.

A XVIII. században még áthatolhatatlan rengetegek borították a vidéket, ahol a folyók és patakok alakította mozaikos tájszerkezet dominált. Bár az emberi tevékenység, a gazdálkodás és a Tisza szabályozása jelentősen átalakította a területet, a Natúrpark még mindig az Alföld egyik legérintetlenebb erdős régiója maradt, ahol őshonos fafajok uralják az erdőket, és a hagyományos extenzív gazdálkodásnak köszönhetően megmaradtak a fás legelők, mocsarak és kaszálók.

Az itt található Árpád-kori templomok és fa harangtornyok nemcsak építészeti csodák, hanem kulturális örökségünk őrzői is. A látogatók számos túraútvonalon barangolhatják be a vidéket, megismerve a helyi ízeket és hagyományokat, miközben a természet nyugalmában merülhetnek el. A Szatmár-Beregi Natúrpark igazi időutazás, ahol a múlt és a természet harmóniában él tovább.

Honlap: www.szatmarbereg.hu

Mottó: „Természetesen Szatmár–Bereg”

13.  Szigetköz Natúrpark

A Szigetköz Natúrpark különleges természeti kincseket rejt magában, amelyeket a Duna és a Mosoni-Duna határol. Ez a terület, amelyet gyakran „A Duna ajándékának” is neveznek, valóban a természet és a történelem csodája. A Szigetköz jellegzetes vízrendszere, amely a Duna szövevényes mellékágai révén alakult ki, az „ezer sziget országa” elnevezést kapta.

A 19. századi folyószabályozások, valamint a Duna elterelése jelentős hatással voltak a tájra, de az itt található erdők és vizes élőhelyek még mindig megőrizték viszonylagos érintetlenségüket. A Szigetköz területén található erdőkben különleges növényfajok élnek, mint például a nyári tőzike vagy a ritka orchideák, amelyek európai szinten is védelmet élveznek.

Az állatvilág is gazdag: több mint 200 madárfaj, köztük a fekete gólya és a rétisas, valamint a vidra és az eurázsiai hód is otthonra talált itt. A térség kulturális és építészeti öröksége is figyelemre méltó, a hagyományos népi építészet emlékei mellett kastélyok és kúriák is megtalálhatók. A Szigetköz Natúrpark nemcsak természeti, hanem kulturális szempontból is különleges hely, amely megérdemli a figyelmet és a védelmet.

 

Honlap: www.new.szms.hu

Facebook: https://www.facebook.com/SzigetkozNaturpark

14.  Tápió Natúrpark

A Tápió Natúrpark varázslatos tájegysége Magyarország szívében, a Gödöllői-dombság és az Alföld határán fekszik. Ez a különleges földrajzi helyzet gazdag és változatos élővilágot eredményezett: erdős löszdombok, virágos rétek, szikes puszták, és mocsarak alkotnak mozaikot a tájban. A Tápió folyó és annak mellékágai, mint a Hajta-patak, egykor kiterjedt mocsárvilágot tápláltak, ma pedig védett területeket öveznek, ahol ritka növények és állatok találnak menedéket. A Farmosi Madárvárta nádasai például a madármegfigyelők paradicsoma, ahol évről évre gyűrűző táborokat szerveznek.

A térség gazdag kulturális örökséggel is büszkélkedhet. A tóalmási Andrássy-kastély és a tápiószelei Blaskovich Múzeum emlékeztet az egykori nemesi birtokok fénykorára. A híres Kincsem csodakanca, aki a tápiószentmártoni legelőkön nevelkedett, ma is a magyar lóversenyzés szimbóluma. Sajnos, a hagyományos alföldi parasztházak egyre ritkábbak, de Tápióság Öregfalu része még őrzi a népi építészet néhány emlékét.

A Tápió Natúrpark ideális úti cél a természet és a kultúra szerelmeseinek. A vidék gazdagságát tanösvények, erdei iskolák és gyógyfürdők sora teszi könnyen felfedezhetővé, miközben a látogatók átélhetik a Tápió vidékének hamisítatlan báját.

Honlap: www.tapionaturpark.hu

Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=100055114098011

15.  Vasi-Hegyhát Natúrpark

A Vasi-Hegyhát Natúrpark 2021-ben született meg, 20 település közös elhatározásából Vas megye déli részén, hogy megóvja a térség különleges táji, természeti és kulturális kincseit. Ezt a kezdeményezést a Hegypásztor Kör egyesület vezeti, amely már évtizedek óta azon dolgozik, hogy a helyi értékeket megőrizze, és növelje a turizmus vonzerejét.

A natúrpark létrehozásának egyik legfőbb célja a szőlőhegyek megóvása volt, amelyek a térség hagyományos tájképének ékkövei. Az itt élők és a természet érdekeinek összehangolása, valamint a hagyományos életmód megőrzése szintén kulcsfontosságú feladat. Ez az együttműködés olyan, mint egy zöld szövetség, ahol önkormányzatok, civil szervezetek, iskolák és magánszemélyek egyesítik erőiket a közös célok érdekében.

A natúrpark működését négy pillérre építik: a természeti és kulturális örökség védelmére, környezeti nevelésre, vidékfejlesztésre, valamint a turizmus és rekreáció előmozdítására. Ezek révén nemcsak megőrzik a tájat és annak értékeit, hanem új lehetőségeket is teremtenek a fenntartható fejlődés, a helyi gazdaság erősítése és az ökoturizmus számára. A Vasi-Hegyhát Natúrpark példája jól mutatja, hogyan lehet harmonikusan összehangolni a természetvédelmet és a közösségi érdekeket.

Honlap: https://hegyhatizoldut.hu/a-naturparkrol/

Facebook: https://www.facebook.com/watch/?v=416773357673588

16.  Vértesi Natúrpark

A Vértesi Natúrpark valódi természeti kincsesláda, amely a Dunántúli-középhegység gyöngyszemeként emelkedik ki. A park területe a Vértest és a Zámolyi-medence nagy részét foglalja magában, és földrajzi adottságai révén lenyűgöző tájképi változatossággal büszkélkedhet. Az északi résztől a déli sziklafalakig húzódó területen a szubmediterrán éghajlatot idéző növényzet, valamint a dolomithegységek gazdag flórája és faunája találkozik az Alföld pusztai élőhelyeinek változatosságával.

A Vértes tájai változatos élőhelyeket rejtenek, ahol a dolomit sziklagyepeket és karsztbokorerdőket vadregényes erdős-sztyeppek váltják fel. A terület 69%-a természetvédelmi oltalom alatt áll, ami garantálja a gazdag élővilág fennmaradását. A natúrpark nemcsak természeti, hanem kulturális kincsekben is bővelkedik: a régmúlt emlékei, mint a Vértesszőlősön felfedezett ősemberi maradványok, történelmi mélységet adnak a tájnak.

A látogatók számára számos aktív kikapcsolódási lehetőség kínálkozik: gyalogos és kerékpáros túrák, madármegfigyelés, és hagyományőrző programok sokasága. A helyi falusi vendéglátás és gasztronómia különleges élményeket nyújt, melyek még közelebb hozzák az ide látogatókat a vidéki élethez és a natúrpark egyedülálló értékeihez.

Honlap: www.vertesinaturpark.hu

Mottó: „Egy cseppnyi Magyarország”

Facebook: https://www.facebook.com/ProVertes/

17.  Zselici Ezüsthárs Natúrpark

A Zselici Ezüsthárs Natúrpark igazi természeti kincsesbánya, ahol a táj szépsége és gazdagsága valóban páratlan. A natúrpark nagy része a Zselic dombvidékén fekszik, amelyet buja erdőségek borítanak, az erdők aránya itt meghaladja az 50%-ot, ami Magyarországon kiemelkedő. A Kapos folyó völgye köti össze a park két tájegységét, ezzel is erősítve a térség ökológiai egységét.

A Zselici Ezüsthárs Natúrparkban bőségesen találhatók természeti értékek: több mint 160 védett gerinces állatfaj és számos ritka növény él itt, amelyek védelmére különleges természetmegőrzési területeket hoztak létre. Ezek a területek, mint például a Dél-Zselic és a Pati-erdő, biztosítják, hogy e páratlan biodiverzitás hosszú távon fennmaradjon.

A park történelmi és kulturális értékei szintén jelentősek. Az aprófalvakban még mindig élnek a hagyományok, és a helyi közösségek aktívan ápolják a népi mesterségeket. A Szennai Skanzen ennek a mozgalomnak a zászlóshajója. A térség növekvő zöld turizmusa egyre nagyobb szerepet játszik a népi építészeti emlékek megőrzésében is.

A natúrpark a helyiek és a turisták kedvelt pihenőhelye is, ahol jól kiépített túraútvonalak és különleges bemutatóhelyek várják a látogatókat.

Honlap: www.kaposmero.hu

Facebook: https://www.facebook.com/Zselici.Naturpark/

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, tartalom specialista. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.