Hol van a Watt-tenger? Eltűnhet-e a klímaváltozás miatt?

A Watt-tenger elnevezése egyike a földrajztudomány tréfáinak, mert hogy naponta kétszer is szárazzá válik a területe. Ennek dacára nem Sometimes-tengernek hívják (illetve elhelyezkedése alapján, hollandul Soms zee-nek).

A Watt-tenger ugyanakkor a legkevésbé sem tréfás: kiemelt természetvédelmi terület, mert igazán különleges hely a Földön. Ráadásul itt található, Európában.

Hol van a Watt-tenger?

A Watt-tenger, ahogy említettük, tulajdonképpen nem igazi tenger, de nem is szárazföld, hanem az Északi-tenger melléktengere és szinte teljes egészében egy kiterjedt árapály-síkság, méghozzá a bolygónk legnagyobb egybefüggő árapály-síkságával büszkélkedhet.

Ez a különleges tengerparti terület 2009-ben méltán került fel az UNESCO Világörökség listájára. A Watt-tenger nem csupán a Föld fejlődéstörténetének egyik kivételes természeti jelenségeként szolgál, hanem egy olyan egyedülálló ökológiai rendszert is képvisel, amely lenyűgöző módon demonstrálja az állat- és növényvilág gazdag és változatos létrejöttét.

Az árapály mozgásának hatására kialakuló változatos élőhelyek számos fajnak nyújtanak otthont, és hozzájárulnak a biodiverzitás fenntartásához. A Watt-tenger tehát nemcsak természeti szépsége miatt értékes, hanem azért is, mert megmutatja, hogyan kapcsolódnak össze az ökoszisztémák a Föld történelmében és a jelenlegi környezeti egyensúly fenntartásában.

A Watt tengert a Nyugati-Fríz-szigetek választják el a nyílt tengertől, de egyaránt vannak Hollandiában, Alsó-Szászországban, Németországban és Dániában is területei. Ugyanakkor watt-tenger jellegű kisebb árapály területek a Földünkön több helyen is fellelhetők.

Mit kell tudni a Watt-tenger kiterjedéséről?

A legnagyobb város, amelynek közvetlen kapcsolata van a Watt-tengerrel Hamburg. Itt, az Elba torkolatánál kialakult árapály-síkság területnek igen gazdag a flórája és faunája, ugyanis több mint 10 000 növény- és állatfaj él és szaporodik az összefüggő, hatalmas homok- és iszap-tengeren.

A Földön több watt terület is található, de a Watt-tenger a legnagyobb ilyen jellegű, összefüggő árapály-síkság: hossza nagyjából 500 kilométer, míg kiterjedése közel 10 000 km2. És bár a Watt-tenger az árapályok szabályos körforgásából adódóan hol látszik, hol eltűnik, 1978 óta nemzeti park, a területe pedig ma már szinte teljes egészében a világörökség részét is képezi.

Honnan ered a Watt-tenger neve?

A Watt-tenger neve igazából magyarul kakukktojás, mert a környező országok saját nyelvéből kiindulva alapvetően Wadden-tengernek kéne nevezzük. Hollandul Waddenzee, németül Wattenmeer vagy Wattensee, dánul Vadehavet, frízül pedig Waadsee néven ismert.

A nevének azonban semmi köze a jó skót feltalálóhoz, ahogy ne keressünk egy Wadden nevű holland uralkodót vagy felfedezőt se a Wikipédia vagy a történelemkönyv lapjain!

Az árapály mozgása miatt a tenger hol teljes vízborítottságban ragyog, hol pedig hatalmas iszapos területek bukkannak elő. Egyik pillanatban a víz végtelensége tűnik fel, majd néhány órával később az iszapos síkságok dominálnak.

A Watt-tenger pontosan ennek köszönheti a nevét: apálykor a vízszint annyira lecsökken, hogy gyalogosan is át lehet kelni a sekélyebb részeken, azaz gázlókon, amiket hollandul waddennek, frízül meg waadnak nevezünk.

Másként fogalmazva a Watt-tenger szó szerint Gázló-tengert jelent magyarul.

Miért “tűnik el” időről-időre a Watt-tenger?

Az Északi-tenger partján mintegy 450 kilométer hosszan húzódó Watt-tenger élőhelyének egyedülálló jellemzője, hogy alacsony vízállásnál a tenger mintegy 10-15  kilométeren visszahúzódik és ezzel mindegy átlag 2 kilométeres sáv szárazra kerül. Ez azonban geológiai szempontból nézve nem túl rég óta van így.

A Watt árapály területek nagyjából 7-12 ezer évvel ezelőtt, az utolsó eljegesedést követően, a jégtakarók elolvadását követően alakultak csak ki, amikor is megkezdődött a világtenger szintjének emelkedésével a tengervíz benyomulása a jég előrenyomulása közben a mozgó jégtömeg által legyalult, kis esésű területekre.

Jelenleg a néhol csak alig pár centiméter vastag homok vagy agyagréteg alatt az évezredes oxigénhiányos bomlási folyamatokból eredően egy feketés-szürkés gázokban gazdag réteg rejtőzik.

Emellett a hordalékot szállító, kis esésű, de bővizű folyamrendszerek is folyamatosan alakították a partvidéket, a lerakott és az árapály mozgás révén szétterített, finom szemcsés üledékanyag révén újra meg újra kialakítva a minimális lejtésű tengerpartokat.

A Watt-tenger árapály területe három régióra osztható kialakulásuk sajátosságai és az őket létrehozó környezeti tényezők alapján:

1. A watt legidősebb része, Den Heldertől a Jade-öbölig tart, ez a parttal nagyjából párhuzamosan húzódó hosszúkás szigetsor, ami az eredeti tengerpart dűne-sorának maradványaiból maradt fenn – amely dűnék mögé a jégolvadást követő tengerszint megemelkedés miatt betört a tengervíz, fokozatosan alakítva ki a watt jelenlegi területeit. A Watt területek ma is alakulóban vannak, így ennek a területnek egyes részei mondhatni, hogy szinte csak tegnap alakultak ki, mint például a Dollart-öböl vagy a Jade-öböl, amely mai formájában alig 1000 éve jöhetett létre vagy a Weser és az Elba torkolatvidéke amelyeknek alig 4-500 éve alakult ki a mai arculata és egyben a Watt területek legdinamikusabban változó részeinek mondhatók. Itt akár 10 kilométernyire is visszahúzódhat a víz apálykor és a folyók torkolatvidékén át szállított hordalék tartja fenn a homok-hátak és agyag-dombok tarkította árapály-területet hatalmas rendszerét.
2. Az Északi-tenger árhulláma megkerülve a brit-szigeteket, szétválik, a dél felől a La Manche-csatornán át éri el Normandia partjait, majd
3. észak felől Skócia irányából jut el a holland és német partokhoz. Eredményeképp az árhullám illetőleg maga az árapály-jelensége a két “végpont” (Borkum szigete és az Elba torkolata) között hat órás eltolódással jelentkezik, a dagály és az apály közötti vízszintkülönbség pedig 2-3,5 méter is lehet. (Ami talán soknak tűnhet elsőre de messze elmarad a franciaországi Saint-Maloi öbölben mért 14-16 méteres szintkülönbségtől vagy a kanadai Fundy-öböl 19-21 méteres apály-dagály szintkülönbségétől.)

Mennyire egyedi a Watt-tenger?

Watt-jellegű terület, mint említettük, a Földünkön több helyen is található, bár tény, hogy nincs belőlük sok. Watt-on ugyanis az olyan tengerparti területeket értjük, ahol minden apálykor (vagyis naponta többször is) a parttal összeköttetésben hatalmas területek kerülnek szárazra, valamint időről-időre újra visszaveszi azt a víz.

Ez úgy lehetséges, hogy ezeken a területeken a tengerfenék esése 1 méter vagy annál kevesebb kilométerenként, ugyanakkor az apály és a dagály közép-vízszintje között legalább 2 méter különbség van.

Ebből eredően egy kis fejszámolással könnyedén kiderülhet számunkra az is, hogy az időről-időre szárazra kerülő terület átlagban 2 kilométer széles, igaz, van, ahol ez akár jóval szélesebb is lehet, köszönhetően részben ez a sávot behálózó kis természetes “csatornarendszereknek”.

Milyen a Watt-tenger élővilága?

A Watt-tenger sekélyebb és mélyebb csatornákkal szabdalt, első ránézésre mocsara és homokhátak, -zátonyok és agyagpadok kietlennek tűnő, kusza rendszere, amely valójában nagyon is különleges tengeri–szárazföldi élővilággal rendelkezik.

Összesen a Watt területén harminckilenc, többé-kevésbé önálló vízháztartású kisebb-nagyobb árapály-medence található, amelyeket saját csatorna-rendszeren keresztül hagy el a víz apálykor vagy épp áraszt el, amikor érkezik a dagály.

Az árapály különösen gazdag élővilágot teremtett

A területen naponta többször is bőséges tápanyag mennyiséget szétterítő tengervíz miatt az élővilága fölöttébb gazdag, igaz, jórészt kisméretű élőlények alkotják.

Ugyan a tenger 25-30 ezrelékes sótartalma miatt kevés a hínároknál fejlettebb növényfaj képes megtelepedni az árapály-medencékben, de a Watt biomasszájának össztömege így is vetekszik a Föld leggazdagabb élővilággal büszkélkedő területein mértekkel.

A tápanyagban gazdag homok sokféle homoklakó élőlénynek nyújt otthont, kagylóknak, rákoknak, gyűrűsférgeknek (Watt-féreg), valamint ezek az apróságok számos madárfajt vonzanak táplálékként a területre az apály idején. A madarak által elfogyasztott kagylók üres héjai néhol kis szigetekké állnak össze, a turisták nagy örömére – ez az egyik közkedvelt látványosság a Watt partvidéken.

A fél világon népszerű a Watt-tenger a költözőmadarak körében

Szibériából, Grönlandról, Kanadából, és Kelet-Európából is érkeznek a Watt tengerhez vándormadarak, ami nem csoda, hiszen hol találnának ennél tökéletesebb költő- és táplálkozóhelyet? Alig néhány évtizede az örvös lúd is újból megjelent a környéken, emellett a kis hattyú, az apáca lód, a jeges réce, a vörösnyakú vöcsök és a sarki partfutó is itt telel át a fészkelő küszvágó, kenti és sarki csérek valamint piroslábú cankók mellett.

Az Északi tenger ezen részén számos ritka tengeri emlőssel találkozhatunk, például nagy egyedszámmal előforduló borjúfókákkal, valamint a ritkább szürke és kúpos fókákkal de akár barna-, vagy disznódelfint is megpillanthat az, aki felkéredzkedik egy rákász hajóra és dagálykor a tenger felé veszi az irányt.

A középkorban szinte teljesen kiirtott kúpos fókák alig 50 éve jelentek meg ismét a Watt területein, azonban egyedszámuk ma is igen alacsony, ugyanis alig 5-10 utód születik a kolóniában évente. A Watt teljes kiterjedésében egy alapvetően igen érzékeny élőhely.

A madarakon kívül sajnos rengeteg turistát is vonz a Watt-tenger

Az egyre nagyobb számú turista, az állandó túlhalászás és a tengervíz szennyezése pedig (ugyanis a területet naponta kétszer elöntő dagály igen sok szennyeződést teríthet szét a közel tízezer négyzetkilométeren) kiemelt veszélyt jelent erre a szinte egyedülálló és gazdag élővilágra.

Szennyező forrásból pedig a térségben finoman mondva sincs hiány, hiszen a Watt-tenger úgymond az előszobája számos Északnyugat-Európai, nagy tengeri kikötőnek.

Külön intézmények foglalkoznak a Watt-tenger ökoszisztémájának védelmével

A Perlebuchtban található Watt-tenger Védelmi Központ áprilistól októberig nyitva áll, és egy átfogó kiállítás során tárja elénk a Watt-tenger különleges ökoszisztémáját.

A látogatók betekintést nyerhetnek ebbe az egyedülálló természeti környezetbe, és a központ által rendszeresen szervezett iszapos, mezítlábas sétákon és előadásokon is részt vehetnek, amelyek a természet különböző aspektusait mutatják be.

A szezon során naponta több hajó is kifut a kikötőből, melyek izgalmas kirándulásokat kínálnak, többek között Helgoland szigetére, valamint a népszerű fókamentő bázisra, ahol a látogatók megismerhetik a helyi vadon élő állatok védelmét célzó erőfeszítéseket.

Milyen hatással van a klímaváltozás a Watt-tengerre?

A klímaváltozás és a tengerszint emelkedése drámai hatással van a Watt-tenger állandóan változó világára. Az extrém hőmérsékletváltozások, heves esőzések és az emelkedő tenger hullámai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a klímaváltozás Európa partjait ostromolja. A vízszint emelkedése és az erózió felgyorsulása már most is érezhető hatásokkal bír.

A tengerszint várható emelkedése valószínűleg csökkenteni fogja a Watt-területek kiterjedését, különösen tekintettel arra, hogy a tenger szárazföld felé való áttörését a partvidék szinte teljes hosszában erőteljes védművek akadályozzák meg.

A klímaváltozás mellett az aktív emberi tevékenységek is romboló hatással bírnak

A terület gazdasági kihasználása is komoly károkat okozhatott: a gazdag élővilágot az 1970-es évekig jelentősen „kizsákmányolták” a kagylógyűjtők, halászok, valamint azok, akik különleges állatokat és növényeket gyűjtöttek eladásra.

Ez a kettős hatás – a tenger emelkedése és a partvédelem – együttesen szűkítheti a terület természetes életterét, melynek következményei hosszú távon beláthatatlanok. Az emberi tevékenység és a klímaváltozás együttese komoly kihívások elé állítja ezt a különleges ökoszisztémát.

A tudósok már egy ideje megkongatták a vészharangot

A Watt-tenger sajnos súlyos veszélynek van kitéve a klímaváltozás miatt. Dán, német és holland szakértők friss jelentése riasztó adatokat tár fel: a Watt-tenger ökoszisztémája példátlan mértékű változásokon megy keresztül.

A kagylók tömeges pusztulása, a folyók vízhozamának drasztikus csökkenése és a tengerszint aggasztó mértékű emelkedése csak néhány a klímaváltozás súlyos következményei közül. Ezek a változások drámai hatással vannak a Watt-tenger biológiai sokféleségére, veszélyeztetve a vonuló madarakat és az egész ökoszisztéma egyensúlyát.

Katja Philippart, a Wadden Akadémia igazgatója hangsúlyozta, hogy „mentőövet kell nyújtanunk az ökoszisztéma számára”, hogy alkalmazkodni tudjon a klímaváltozáshoz. Ez a kihívás minden érintettre óriási felelősséget ró, aki a Watt-tenger megőrzésén fáradozik.

A jelentés további aggodalomra ad okot

A hőmérséklet emelkedése a fajok eloszlásának változásához vezet, ökológiai egyensúlytalanságot okozva. A klímaváltozás súlyosbítja az emberi tevékenységek által már amúgy is megterhelt ökoszisztémát.

Összefogott cselekvésre van szükség ahhoz, hogy hatékony enyhítő és alkalmazkodási stratégiákat dolgozzanak ki a szakértők és politikusok a Watt-tenger ökológiai integritásának megőrzése érdekében.

A helyzet egyértelmű: azonnali cselekvésre van szükség. Ahogy a hőmérséklet emelkedik és az ökoszisztéma pusztulása egyre nyilvánvalóbbá válik, elengedhetetlen, hogy új megoldásokat találjunk a Watt-tenger védelmére.

Az emberi beavatkozás mértékének csökkentése és a természetes adaptációs folyamatok támogatása kulcsfontosságú ahhoz, hogy megőrizzük a Watt-tenger lenyűgöző biológiai sokféleségét és ökológiai egyensúlyát a jövő generációi számára.

Hogyan védi Hollandia, Németország és Dánia a Watt-tengert?

Dánia, Németország és Hollandia Watt-tenger miniszterei közös nyilatkozatban foglalták össze a következő négy évben betartandó irányelveket a tenger védelmére. A Wilhelmshaven Nyilatkozatot az Esbjergben tartott Watt-tenger Bizottság ülésén mutatták be, és a 2022-es németországi Trilaterális Kormányzati Konferencián megkezdett munkát folytatja.

A „Együtt az EGY Watt-tenger Világörökségért” elnevezésű nyilatkozat hangsúlyozza a Watt-tenger, mint a világ legnagyobb összefüggő árapálysíkság rendszere, kiemelkedő egyetemes értékének megőrzését.

A természetvédelem mellett a fenntartható fejlődés elősegítése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a kommunikáció, a partnerségi együttműködés, és a Wadden-tengeren túlmutató kapcsolatok erősítése is kiemelt cél. A miniszterek hangsúlyozták a Trilaterális Partnerségi Központ szerepét, amely a kormányzati szektorokon kívüli, határokon átnyúló és ágazatközi együttműködésre összpontosít.

A globális „hármas krízis” – az éghajlatváltozás, a biodiverzitás csökkenése és a szennyezés – fényében a miniszterek elkötelezték magukat a természetes ökoszisztéma-funkciók hatékony védelme mellett, miközben sürgősen szükség van a természetalapú éghajlat-alkalmazkodási intézkedésekre is.

PROWAD: cél a fenntartható turizmus

Korábban említettük, hogy a turizmus problémákat okoz – ám rengeteg bevételt is termel. A Watt-tenger szigetei és a szárazföldi partvidék évente 10 millió vendégéjszakát generálnak és 30-40 millió nappali látogatót vonzanak.

Ez a terület az egyik legnépszerűbb üdülési célpont, és a turizmus a Watt-tenger régiójának egyik legfontosabb gazdasági tényezője, évente 3-5 milliárd eurós bevétellel, amely jelentős mértékben hozzájárul a munkahelyek megőrzéséhez. Azonban a turisztikai tevékenységek növekedése kockázatot jelenthet a Világörökség részét képező Watt-tenger védelmére és megőrzésére.

A „PROWAD” nevű, az EU által az Interreg IV B Északi-tengeri Programon keresztül finanszírozott nemzetközi projekt keretet biztosít „az ellentétes hatások ellensúlyozására irányuló stratégiák” kidolgozásához. A projekt célja, hogy fenntartható turizmust alakítson ki, amely minimalizálja a turisztikai tevékenységekkel járó környezeti hatásokat a térségben.

Dr. Rónay P. Tamás | Korábbi egyetemi oktató, tartalom specialista. Főként humán, illetve természettudományos cikkeket ír. Otthonosan mozog az okostechnológiák és megújuló erőforrások, zöld technológiák világában.