Sün útmutató: segítségnyújtás kertünkben a sünöknek

A sün a kisgyermekek kedvence, különösen a híres Sün Balázs gyermekvers miatt. Meg azért, mert bár szúrós, azért alapvetően nagyon cuki állat. Alkonyatkor, szürkületben lehet hallani a motoszkálását, sőt, röfögését a kertben – ezért is hívták régen sündisznónak. Ha sün költözik a kertünkbe, először is örüljünk, hiszen vígan lakmározik a kártevő rovarokból. Másodszor: fontos tudni, hogy mivel teszünk neki jót, és mivel nem. Az alábbiakban összeszedtük, amit a sün kertben tartózkodásáról tudni érdemes. 

Mit kell tudni a sünről?

A sün éjszakai életmódot folytató, nagytestű rágcsáló. Bozótosban, sűrű aljnövényzetű erdőkben, kertekben él, városokban is előfordul. Magyarországon az európai sün (Erinaceus europaeus) egyik alfaja, a keleti sün (Erinaceus roumanicus) honos. Elsősorban rovarokkal táplálkozik, ami a kertészek számára jó hír: a kártevőket, meztelencsigákat, lárvákat előszeretettel fogyasztja. Legfőbb tápláléka a földigiliszta, a csiga, meztelencsiga, de bármilyen más rovart is megeszik, sőt, erős és hegyes fogaival egy kígyót is ketté tud harapni, ha szükséges. Ezen kívül gyümölcsöt és tojást is eszik, vagy fészekből kiesett fiókát. A sün nem territoriális állat, de élelem után járva egy-két kilométert megtehet naponta. 

Téli álmot alvó életmódja van, ezért elsősorban a tavasztól őszig terjedő időszakban látható a szürkületi órákban. Különösen tavasszal, amikor a hőmérséklet 15 Celsius fok fölé megy, akkor jön elő éhes, és aktívan kutatja a táplálékot. A másik nagyon aktív időszaka ősszel van, amikor a hosszú télre készül tartalékolni. Télen befúrja magát egy védett zugba, komposzthalomba, levélkupac alá, ahol a tartalékaiból él, és fűti magát. 

Hossza legfeljebb 35 cm, 4-5 centis farokkal, és a fél kilogrammtól két kilogrammig változhat a testsúlya. A kis sünök fekete-fehér gyűrűs tüskéje még puha, csak a szemük felnyílásával egyidőben, nagyjából két héttel a születésük után keményedik meg. Védekezésképpen erős izomzata segítségével labdává gömbölyödik, így a ragadozók elkerülik – sajnos ez azonban nem menti meg az elgázoltatástól. 

Mikor számíthatunk arra, hogy sün jelenik meg a kertünkben? 

A falvakban, de különösen a városokban a kertek gyakran élesen el vannak határolva egymástól és a környező zöld területektől. Pedig a vadállatoknak szükségük van az átjárásra, és a mi kertünknek is azt tesz jót, ha minél nagyobb benne a biodiverzitás. 

A sünök akkor jelennek meg, ha van rés, ahol be tudnak jönni, pl. két kerítésléc között, valamint akkor, ha van megfelelő búvóhely és élelem számukra. A búvóhely lehet lekaszálatlan terület is, avarkupac vagy komposzthalom, az élelem pedig a rovarok. A sünök a sötétet szeretik, ezért ha van a kertünkben minél több megvilágítatlan terület, az szintén kedvez a sünnek. 

Ha szürkületkor motoszkálást hallunk, érdemes csöndben figyelni, és akkor nagy eséllyel megpillanthatjuk az élelem után kutató sünt. A széttúrt avarkupacok sokasága, a csigák hirtelen eltűnése vagy a sün ürüléke is árulkodó jel, amely kicsi, fekete, hengeres alakú. 

Mit tegyünk, ha egy süncsalád költözik a kertünkbe?

Ha olyan szerencsések vagyunk, hogy egy süncsalád költözik a kertünkbe, legelőször is tiszteljük meg őket azzal, hogy nem vesszük a kezünkbe sem a felnőtt, sem a bébi süniket (egyébként meglepően gyorsan is tudnak haladni, ha kell, egyébként meg szúrósak). A sünnek semmi szüksége a külön védelmünkre, vagy arra, hogy a kezünkbe vegyük őket. 

Semmiképpen ne adjunk neki tejet vagy kenyeret, cukrot meg különösen ne. A tejtől (mivel a sün laktózérzékeny) hasmenése lesz, a kenyér pedig üres kalória számára, nem az a fehérjedús táplálék, amire szüksége van. 

Amit tudunk tenni: vigyázzunk, ha füvet nyírunk olyan területen, ahol nagyra nőtt. Mivel a sün a sűrű aljnövényzetet kedveli, kárt tehetünk benne a fűnyíróval. Ugyanez vonatkozik az avarhalmok égetésére vagy a komposzt vasvillával való megforgatására: nézzük először meg, nincs-e egy téli álomra készülődő sün vagy süncsalád a kupacban. 

Ha szeretnénk, adhatunk neki táplálékot, ez esetben azonban vegyük figyelembe, hogy akkor odaszoknak, és akár számítanak is rá, akárcsak a madarak. Vizet nyugodtan adjunk nekik, de minden nap frisset, és mossuk el a csere előtt az edényt. A sün ugyanis, bármilyen aranyos, vadállat, és hordozhat betegségeket, többek között a rá telepedő kullancsok, bolhák által. 

Hogyan segíthetjük a sünöket, ha kutyánk is van?

A sünöket általában véve nem kell félteni, tudnak vigyázni magukra, sem a kutya, sem a macska nem igazán veszélyes rájuk: összegömbölyödik, és addig úgy marad, amíg békén nem hagyják. Alapvetően más-más napszakban aktívak, így abszolút elképzelhető, hogy békésen elélnek egymás mellett (vagyis a sün jól rejtőzködik). Az más kérdés, hogy sok kutyát ingerelnek a sünök, és aktívan ugatják, ha észrevesznek egyet. Ha ez a helyzet, érdemes a kutyát megkötni, bevinni a házba vagy elvinni sétálni addig is, míg a süni kereket old. Van, hogy egy kutya nagyon agresszív, és nem bírja elviselni a sünt. Ebben az esetben érdemes kibélelt dobozban elvinni valahová szabadba, ahol megfelelő élőhely lehet a számára. 

Hogyan tudjuk a tereptárgyakat úgy alakítani, hogy a sün jól érezze magát?

Minden kertben szükség van egy kis darab vadonra, legalábbis a permakultúrás gondolkodás szerint, amely a természetből veszi a mintát, és a gazdag biodiverzitást tartja előnyösnek a kert és minden benne élő élőlény számára. Ha tehát hagyunk egy kis bokros részt, sűrű sövényt, vagy egy olyan sarkot, ahol hagyjuk magasra nőni a füvet, azzal vonzzuk a sünöket. Még sünbarátabbá tehetjük a kertet, ha ősszel avarkupacokat vagy ágkupacokat halmozunk fel és békén hagyjuk egész télen. 

Ha pedig kifejezetten bátorítanánk a sünöket, építhetünk vagy vehetünk számukra sünházikót. Egy mini kutyaólat kell elképzelni, ahova egy sün vagy — nagyobb eséllyel — egy egész süncsalád befészkelheti magát télire. Egy 20x30x20 cm-es, 10×10 cm-es bejáratú kuckóra gondoljunk, amelyet téglából, deszkából, földből készíthetünk egy védett zugba, akár szalmával kibélelve. 

Milyen táplálékot adjunk a sünnek?

Ha mindenképpen meg szeretnénk etetni a sünt, vagy magunkhoz szoktatni, ismerjük meg a táplálkozását. A sün mindenevő, és főleg rovarevő: a rovarokban lévő fehérje, a kitin fontos tápanyag számukra. A fehérjedús macskaeledel is megfelelő számára, de ha hosszú távon szeretnénk etetni, akkor érdemes rendes süntápot beszerezni. 

Milyen egyéb módokon segíthetjük a sünöket?

Ha azt szeretnénk, hogy a sünök jól érezzék magukat a kertünkben, akkor ne vegyszerezzünk, és ne irtsuk a rovarokat se vegyszerrel. Pont erre valók a sünök, viszont ha bármiben vegyszer van a kertben, az bekerül a sün szervezetébe is (nem beszélve a talajról, a haszonnövényeinkről és végső soron az ivóvizünkről sem). 

Ne rakjunk ki más rágcsálóknak (egérnek, patkánynak) szánt csapdát, csak ha meggyőződtünk róla, hogy a sünök nem érik el. A sünik kíváncsiak: figyeljünk arra is, hogy ne legyenek a számukra veszélyes helyek a kertben: fedetlen csatornafedél, meredek tópart, mély gödör, vízóraakna. Ha nem tudnak kiszabadulni ezekről a helyekről, akkor ott pusztulnak el. A nagy lyukú dróthálóba és a szűk résekbe is be tudnak akadni. Érdemes a kerítésen legalább néhány helyet felemelni, amelyen át tudnak férni a sünök (de a szomszéd kutya nem). 

Stenszky Cecília I költő, író, pedagógus, valamint a természetközeli élet, a vadon és a könyvek rajongója. Jelenleg szövegíró, irodalmár és mesemondó.