Rekultiváció: mit jelent és milyen szerepe van a környezetvédelemben?

A rekultiváció olyan, technikai, biológiai és agronómiai eljárások összessége, ahol a szennyeződött, kis- és nagymértékben károsodott környezetet és talajt az eredeti állapotára igyekeznek visszaállítani. A rekultiváció során a káros hatások miatt terméketlenné vált földterületek újra alkalmasak lesznek megművelésre, a mezőgazdasági és erdészeti felhasználásokra.

Mit jelent a rekultiváció?

A környezeti kármentesítés ma már igen sok területen előfordul, ahol a természetet valamilyen speciális hulladék károsította. Ezeknek a hulladékoknak a hatása sajnos nem szűnik meg a különböző tevékenységek befejeztével, hanem maradandó károkat okoznak a környezetben, amiknek mérséklésére, illetve lehetőség szerint a megszüntetésére való módszer a rekultiváció. Ilyen tevékenységek például a bányászat vagy a veszélyes hulladéklerakó helyek. A rekultiváció magában foglal minden olyan technikai, biológiai és agronómiai eljárást, ami a terméketlenné vált földterületet alkalmassá teszi mezőgazdasági vagy egyéb hasznosításra.

Magyarországon az 1993. évi XLVIII. A bányászatról és a végrehajtásról szóló törvény szabályozza a bányászati tevékenységekkel érintett területek újrahasznosítását, illetve az ehhez tartozó tájrendezési folyamatokat. Emellett nem csak a bányászat által használt területek, de megszűnt ipari létesítmények, hulladéklerakóhelyek (legyen az legális vagy illegális), felszámolt utak, csatornák, vonalas létesítmények, illetve bármilyen talajidegen anyaggal terhelt területet rekultivációval igyekeznek helyrehozni.

Mi az a technikai rekultiváció? Hol használják?

A technikai rekultiváció teszi lehetővé a későbbi biológiai rekultivációt. Erre azért van szükség, hogy kialakuljon a terület céljának megfelelő talajminőség. El kell rendezni a bányagödröt és a felhalmozott meddőhányót. A technikai, vagy más néven műszaki rekultiváció részét képezi a létesítmények elbontása és elszállítása is, például a világítást biztosító oszlopok, kábelek, üzemanyag-tárolók, a kiépített csőhálózatok megszüntetését.

A technikai rekultiváció fázisai

1. A terület megtisztítása a szennyező és káros hulladékoktól
   Ezeknek a szelekciója igen fontos, hiszen akár további felhasználásra is alkalmasak lehetnek, például a fémhulladékok esetén. A talaj felszínén található hulladékok összegyűjtése után el kell végezni az irtási és gyomtalanítási munkákat is, továbbá meg kell vizsgálni, hogy a talaj milyen mértékben szennyeződött. Ha a talajba nagy mennyiségben jut szennyeződés, akkor a szennyezett talajt semlegesítik, vagy talajcserével szüntethetők meg a további károk.
2. A második munkafázisban ki kell jelölni a lehető legnagyobb síkfelületű táblákat.
   A tábla egy mezőgazdasági terület alapegysége. Erre azért van szükség, hogy a különböző táblákat a tervezett hasznosításnak megfelelően tudják kialakítani. Ilyenkor tervezik meg azt is, hogy a területen milyen művelési tevékenységet szeretnének végezni, hiszen a tereprendezés is ide tartozik.
3. Az úthálózatok kiépítése
   Ez a fázis elengedhetetlen a gépek szempontjából. Ezek az utak lehetnek szilárd burkolatú utak vagy gazdasági földutak is. Céljuk, hogy a rekultiválni való terület minél könnyebben elérhetővé váljon a szükséges gépeknek.
4. Vízrendezés
   Mivel a talajba jutó szennyeződések egészen a talajvízig eljuthatnak, ezért annak vizsgálata is indokolt lehet. Ezen kívül is fontos a vízrendezés, hiszen a rekultivált, vagyis új felszín vízrendszerét össze kell kapcsolni a régi terep vízrendszerével – például övárkok építésével. A vízrendszer kiépítése a vízvisszatartás és vízelvezetés szempontjából is kiemelt szerepet kap. Az esetleges eróziós vízmosások jelenlétekor a technikai rekultiváció első fázisa ezzel kapcsolatban a folyamat terjedésének megakadályozása, vagyis a gátépítés.
5. Rézsű kialakítása a magassági különbségek áthidalására
   Ezeknek a meredeksége 1:3 vagy 1:4, de maximum 1:2 lehet. Ez alapozza meg a későbbi tervezhető művelési ágakat, mert a lejtésviszonyokat mindenképp a tervezett hasznosításnak megfelelően kell kialakítani. Egy szántóföld esetén a maximális lejtés 17%, ültetvény 25%, gyep, kaszáló és legelő esetében pedig 30% lehet.
6. Humuszos termőréteg leterítése
   Erre nem minden esetben van szükség, ezt az előzetes felmérések során a szennyeződés mértéke, és az eredeti termőtalaj állapota határozza meg. Ezt a folyamatot csak száraz talaj esetén lehet végrehajtani. A rétegvastagság kialakításánál figyelembe kell venni, hogy milyen gépekkel dolgoznak, mert a talaj túlzott tömörítése károsítja a föld fizikai állapotát. A visszaterítést követően meg kell szüntetni a tömörödés hatását és réteglazítóval kell végigmenni a területen.

Mit jelent a biológiai rekultiváció? Mi a szerepe?

„A biológiai rekultiváció a technikai rekultivációt követő olyan agronómiai műveletek sora, amelyek hatására a terület alkalmassá válik rendeltetésszerű mezőgazdasági, erdészeti hasznosításra. Ezt a lépést a károsodott terület talajbiológiai, talajkémiai, vízgazdálkodási tulajdonságainak fokozatos javulásának elérésével valósítják meg.”

(Wikipédia).

Elősegíti a megfelelő termőtalaj kialakulását és a növényzet tartós megtelepedését a rekultivált területen, ezzel a tájba illeszkedő, új területet kapnak a növények és állatok. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a legtöbb esetben a termőréteget – azaz a talajfelszínt – a bányászatok során külön tárolni kell, pont azért, hogy a rekultivációkor ezt fel lehessen használni, így nem fog tájidegen anyag kerülni a területre.

A már említett talajlazítás kulcsfontosságú szerepet kap a biológiai rekultivációban. Területtől függetlenül a talajművelés segít a keletkező gázok eltávolításában is. A talajtápanyag visszapótlása szintén elengedhetetlen. Ehhez el kell végezni a megfelelő talajvizsgálatokat, majd a pótlásról gondoskodni kell. Erre leginkább a későbbiekben termesztett növények tápanyagigényének kielégítése miatt van szükség, ugyanakkor a károsodott terület szerves- és ásványi anyag készletének gyarapításában, és az eredeti talajbiológiai tulajdonságok visszaállításában is nélkülözhetetlen.

Mi a szerepe a rekultiválásnak a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban?

A rekultivált területeket a későbbiek során mezőgazdasági vagy erdészeti területként hasznosítják. A hasznosítás célját mindenképp előre meg kell határozni.

A mezőgazdasági hasznosítás esetén lehet:

• Gyepgazdálkodási hasznosítás
• Szántóföldi növénytermesztés
• Kertészeti növénytermesztés
• Ültetvénytelepítés

Az erdőgazdálkodásban 3 célt lehet meghatározni:

• Haszonfa-termesztés
• Véderdő telepítés
• Tájépítés

Mi a jelentősége a szeméttelepek rekultiválásának?

A hulladékgazdálkodás egy igen összetett probléma, ami mára már környezettudatos jogszabályok alapján történik. Az emberek által gyártott, termelt és elhasznált hulladékok – amik a természetben nem, vagy nem olyan formában fordulnak elő – tárolása nem újkeletű nehézség.

A legjobb védekezés a megelőzés, amit az egyszerű ember is könnyen megtehet. Ilyen megelőzés a környezettudatos vásárlás, kevesebb műanyag és fém használata, szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosított termékek vásárlása. Napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetre káros anyagok mellőzése, így egyre fontosabbak a törvényi szabályozások a műanyagok minimalizárása. A háztartási hulladékok kezelését is egyre egyszerűbb megoldani a többféle gyűjtőautó rendszeres megjelenésével.

Mindez azonban globálisan kevés, hiszen rengeteg ipari, szennyező hulladék keletkezik, amiket szintén a szeméttelepek területei fogadnak be. Ezek a szennyező anyagok a talajba jutva károsítják a termőtalajt és adott esetben a talajvizet is, ezért a szeméttelepek utógondozása ma már jogszabályban megadott módon a terület tulajdonosának feladata.

Magyarországon jelenleg nagyjából 2 000 szigeteletlen hulladéklerakó van, melyek már bezártak, és potenciális szennyezőforrások az adott település talajaira nézve. Ezeknek az ellenőrzésére szükség van, és a kármentesítésről gondoskodni kell a megfelelő tájbaillesztésről, és a terület újrahasznosításáról. Ezek a területek a rekultiváció után mind mezőgazdasági és erdészeti területként hasznosulnak majd, amivel hozzájárulnak a gazdaság fejlődéséhez is.

Rekultiváció és természetvédelem

Magyarországon a bezárt hulladéklerakók utógondozására vagy rekultivációjára kizárólag a környezetvédelmi hatóság adhat engedélyt.

A természetvédelem és a természetünk megóvása egyre fontosabb szerepet tölt be, hiszen szerencsére a döntéshozók is kezdik felismerni, hogy ez az egy bolygónk van. Annak érdekében, hogy a folyamatosan növekvő populációt képesek legyünk jó minőségű élelmiszerrel ellátni, biztosítva legyen a levegő tisztasága a megfelelő mennyiségű erdészeti területek segítségével, és hogy megmaradjon az állat- és növényfajok diverzitása, a rekultiváció elengedhetetlen folyamat.

Óvjuk és védjük környezetünket!

Nagy Tímea – birge – | A kis- és középvállalkozások marketing szövegírója, lelkes környezetvédő, igazi természetrajongó. “A cserkész szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket.”